Gyalogos-átkelőhely: fokozott óvatossággal kell megközelíteni

- hirdetés -

A gyalogos-átkelőhely megközelítésével, illetőleg a gyalogos elsőbbségével kapcsolatosan már korábban esett szó, most azonban egy konkrét büntetőjogi eset kapcsán érdemes feleleveníteni azt a KRESZ szabályt, amely alapján a gyalogos-átkelőhelyet fokozott óvatossággal kell megközelíteni. A Balassagyarmati Törvényszék egy korábbi ítéletében pont egy ilyen üggyel foglalkozott és tett fontos megállapításokat.

A tényállás

A vádlott 2010. december 30-án kora délután, jó látási viszonyok között közlekedett autójával. Alacsony sebességgel, kb. 29-33 km/h-val közelítette meg az útkereszteződésben található kijelölt gyalogos-átkelőhelyet. A vádlottal szemközti sávban közlekedő személygépkocsi a kijelölt gyalogátkelőhely előtt megállt, hogy a jobb oldalán, tehát a vádlott menetirány szerinti másik (bal) oldalán a járdáról lelépő gyalogosnak elsőbbséget adjon. Az a gyalogos, aki elsőbbséget kapott, lelépett az átkelőhelyre, majd lassan elindult a gyalogos-tákelőhelyen.

A vádlott oldalán közlekedő sértett gyalogos észlelve az éppen a másik oldalról átkelő gyalogost, bízva abban, hogy ő is elindulhat, pont akkor lépett le anélkül, hogy balra, az érkező vádlott irányába tekintett volna, amikor a vádlott gépkocsija legfeljebb 10 méterre lehetett tőle. Az ütközést a vádlott gépkocsivezető nem tudta elkerülni, így a sértett gyalogost elütötte, aki 8 napon túli gyógytartamú sérüléseket szenvedett. Az ütközés miatt a sértett gyalogos maradandó fogyatékosságot szenvedett (25 százalékos egészségkárosodás).

A járásbíróság eljárása

- hirdetés

A járásbíróság a vádlottat közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [régi Btk. 187. §] miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A bíróság hangsúlyozta: szabály szerint a járművel kijelölt gyalogátkelőhelyen a gyalogosnak mindig elsőbbséget kell adni [KRESZ 43. § (1) bek.], ezért a jármű vezetőjének csak olyan sebességgel szabad megközelítenie azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, hogy elsőbbségadási kötelezettségének eleget tudjon tenni [KRESZ 43. § (2) bek.], tehát, ha szükséges, a gyalogos-átkelőhely előtt meg kell tudnia állni.

A bíróság szerint a szabály kétfajta követelményt támaszt. Amennyiben a gyalogos már a gyalogátkelőhelyen halad, úgy a járművezetőnek meg kell állnia, amennyiben nem, de a gyalogos-átkelőhely közelében gyalogos várakozik, úgy olyan sebességgel kell megközelítenie, hogy meg tudjon állni akkor is, ha a gyalogos megindul. A bíróság szerint a vádlottnak észlelnie kellett volna, hogy az ellenkező sávban két személygépkocsi áll a gyalogos-átkelőhely előtt, és egy gyalogos (akit a vádlott saját állítása szerint nem észlelt) már a zebrán volt, amikor a vádlott a gyalogos-átkelőhelyre ért. Emiatt a bíróság álláspontja szerint a vádlott nem fokozott óvatossággal közelítette meg a kijelölt gyalogátkelőhelyet.

A bíróság szerint a vádlott által választott sebességet nem lehet alapvetően túlzottnak tekinteni, de a gyalogátkelőhelyhez érve eleget kellett volna tennie elsőbbségadási kötelezettségének, tehát észlelnie kellett volna a másik gyalogos zebrára lépését és mérsékelnie kellett volna a sebességét.

A bíróság a sértett szabálysértését is megállapította, mivel a gyalogos csak akkor léphet az úttestre, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről [KRESZ 21. § (6) bek.], azaz nem léphet váratlanul az úttestre. E kötelezettségének a sértett nem tett eleget, a bíróság szerint könnyelműen bízott abban, hogy mivel a másik autó elsőbbséget biztosított, ezért azt a vádlott is meg fogja adni neki.

A gyalogos-átkelőhely megközelítése szempontjából megfelelő sebesség kérdésében arra az álláspontra helyezkedett a bíróság, hogy arra konkrét sebességhatár nem adható, nem lehet egyértelműen számszerűsíteni. A bíróság szerint a 30 km/h sebesség önmagában eltúlzottnak semmiképpen nem tekinthető, de a vádlott nagyfokú figyelmetlensége mellett e sebesség a gyalogos-átkelőhelyre érkezéskor már eltúlzott, mivel a vádlott nem észlelte elsőbbségadási kötelezettségét és változatlan sebességgel haladt.

Fellebbezés

A vádlott és védője fellebbezett a döntés ellen.

A törvényszék eljárása, a másodfokú bíróság megállapításai

Az ügyben eljáró Balassagyarmat Törvényszék a védelem álláspontját nem osztotta, mert a sértett akkor lépett le az úttestre, amikor másik gyalogos a szemközti forgalmi sávnak a közepére ért, másrészt a sértett nem folyamatosan haladt, hanem a járdáról lelépve az úttest szélén, a járdaszegély elott megállt.

A törvényszék azt is megállapította a tényállásból, hogy abban a pillanatban, amikor másik gyalogos a járdáról lelépett a gyalogos-átkelőhelyre, a vádlott mintegy 32-33 méterre volt az elütési ponttól. Márpedig ha a vádlott észlelhette volna a gyalogosátkelőhelyre lelépő másik gyalogost, a baleset elkrülhető lett volna. Ezt arra alapozta a törvényszék, mivel megállapítható, hogy 29–33 km/h sebességhez az adott útfelületen 16–26 méter intenzív fékezési féktávolság tartozik, vagyis a vádlott még az elütési pont előtt a gépkocsival megállhatott volna.

Mivel a vádlott nem észlelte a szemközti forgalmi sávban haladó gyalogost, sebességét nem mérsékelte, változatlan sebességgel ütötte el a sértettet.

A törvényszék szerint a vádlottnak egyértelműen észlelnie kellett volna a másik gyalogost, majd a járművének a sebességét mérsékelnie, és meg kellett volna állnia a gyalogos-átkelőhely előtt, hogy elsőbbséget tudjon biztosítani.

Ugyancsak megállapította a törvényszék, hogy annak megítélésénél, hogy a gyalogos-átkelőhely megközelítése “fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel” történt-e, figyelembe kell venni a gyalogos-átkelőhely teljes terjedelmét, nemcsak annak a jármű haladási sávjába eső részét. Ezért a gyalogos elütéséért megállapítható annak a járművezetőnek a felelőssége, aki figyelmetlensége folytán nem veszi észre, hogy balról gyalogos lépett le az átkelőhelyre és halad azon, sebességét nem csökkenti, ezért a neki jobbról már féktávolságon belül lelépő másik gyalogost elüti.

AJÁNLOTT CIKKEK

Dr. Keserű Imre
Az oldal szerzője és tulajdonosa dr. Keserű Imre ügyvéd, aki a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett. Saját neve alatt működő ügyvédi irodája 2019. október 1-jén kezdte meg működését. Kapcsolat: drkeseruimre@drkeseru.hu
- hirdetés -

JOGI HÍREK

Korszakalkotó projekteket zárt az Országos Bírósági Hivatal

Az OBH az ügyfelek elégedettsége érdekében megteremtette a kulturált, kényelmes, egyszerű, gyors és biztonságos ügyintézési körülményeket, Magyarország az ítélkezést támogató fejlesztések területén tartalmas új...

Így ütnek el egy gyalogost – videót tett közzé a rendőrség egy gyalogos gázolásról

A Váci Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya folytat eljárást egy 34 éves budapesti férfi ellen, aki egy kijelölt gyalogos-átkelőhelyen ütött el egy 71 éves nőt Vácon...

Változik a Magyar Honvédség adatkezelési joga

Technikai törvénymódosítást kezdeményezett a honvédségi adatkezelést érintően a Honvédelmi Minisztérium (HM). A törvénymódosításra azért van szükség, hogy ezzel is erősítsék Magyarország védelmét és biztonságát.A...

Bírósági közvetítés közigazgatási perekben – Egyre több az egyezség

2018. év eleje óta van lehetőség bírósági közvetítői eljárásokra a közigazgatási perekhez kapcsolódóan. Alig egy év elteltével, 2019 első negyedévében már tizenegy egyezség született...

Kúria: a borravalót elkülönítve kell kezelni

A Kúria elvi döntése szerint a borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, valamint csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a...