Elég sok munkáltató a munkaszerződés megkötése során nem egyedi munkaszerződéseket készít, hanem a nyomtatványboltban kapható formanyomtatvány segítségével köti meg a szerződést a munkavállalóval. Azonban ez ne minden esetben jó megoldás, mert pl. a forgalomban vannak olyan nyomtatványok, amelyek a régi, hatályon kívül helyezett Munka Törvénykönyvére (Mt.) hivatkoznak. Így érdemes megnézni azt, hogy mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek.

A munkaszerződés kötelező, mellőzhetetlen és lehetséges tartalmi elemei

A munkaszerződés tartalmára vonatkozó szabályokat az Mt-ben találhatjuk meg, a munkaviszony létesítése fejezetben. A munkaszerződésnél három tartalmi elemet tudunk megkülönböztetni: vannak a kötelező, a mellőzhetetlen és a lehetséges tartalmi elemek.

A munkaszerződés kötelező elemeit a jogszabály határozza meg, ennek alapján kötelező elem a munkavállaló alapbére, és a munkaköre. Természetesen kötelező elem is a felek (munkáltató, munkavállaló) megnevezése is.

Mellőzhetetlen elemek azok a szabályok, amelyeket az Mt. kógensen (kötelezően) határoz meg. Mellőzhetetlen elemek azok a szabályok, amelyeket azért nem kell a munkaszerződésben rögzíteni, mert e szabályokat a jogszabály állapítja meg és az eltérésre egyáltalán nincs lehetőség.

A lehetséges tartalmi elemek körét az Mt. nem rögzíti, mert ide azok a feltételek tartoznak, amelyekben a felek közösen állapodnak meg és teszik azt a munkaszerződés részévé. Ide tartozhat például a céges mobiltelefon, vagy éppen a szolgálati gépkocsi stb.

A munkaszerződés kötelező elemei: alapbér, munkakör és a felek megnevezése

Mint néhány bekezdéssel feljebb említettem, a munkaszerződés kötelező elemei az alapbér, a munkakör, valamint a felek megnevezése.

A felek neve, illetve megnevezése anélkül tekinthető kötelező tartalmi elemnek, hogy azt a jogszabály tartalmazná. Ugyanis a felek rögzítése, megnevezése nélkül gyakorlatilag értelmezhetetlen a munkaszerződés. A munkáltató esetében fel kell tüntetni a nevet, szervezet megnevezését, a munkáltatói jogkör gyakorlóját, a székhelyet, cégjegyzékszámot, adószámot. A munkavállaló vonatkozósában a természetes azonosító adatokon (név, születési név, születési hely, idő, anyja neve, lakcím) kívül rögzíteni kell az adóazonosító jelet, valamint a TAJ számot is.

Az alapbér meghatározásánál a feleknek szabad mozgásterük van annyi korlátozással, hogy az alapbér teljes munkaidős foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabérnél.

A munkakör azoknak a feladatoknak a meghatározását jelenti, amit a munkavállaló a munkaviszonya alapján köteles elvégezni. A munkakörtől meg kell különböztetni a munkaköri leírást, mert utóbbi azokat a feladatokat tartalmazza, amelyeket a munkakör szerint el kell látnia a munkavállalónak. Éppen ezért a munkaköri leírás nem kötelező eleme a munkaszerződésnek. A munkaköri leírás a munkáltató részéről egyoldalú utasítást, azt a munkáltató egyoldalúan, a munkavállaló hozzájárulása nélkül is módosíthatja, azt a munkáltató készíti el.

Ugyancsak a munkaszerződésben kell meghatározni a munkavállaló munkahelyét, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.

Próbaidő; határozott idejű munkaviszony

A munkaszerződés tartalmánál érdemes megemlíteni, hogy a munkaszerződésben kell rögzíteni azt (lehetséges tartalmi elem), ha a felek próbaidőt kötnek ki. A próbaidő főszabály szerint 3 hónap lehet maximum. (Kollektív szerződés esetében a próbaidő maximum 6 hónap lehet.) Fontos megjegyezni, hogy a próbaidő meghosszabbítása lehetséges: ha a felek 3 hónapnál kevesebb próbaidőt kötöttek ki, akkor lehetséges az, hogy egy alkalommal, legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítsák. Ez azt jelenti pl. ha a felek a 2 hónap próbaidőben állapodtak meg, akkor azt egy hónappal meghosszabbíthatják egy alkalommal.

Ugyancsak a munkaszerződésben kell meghatározni a munkaszerződés tartamát. Lehet határozott idejű munkaviszony, vagy határozatlan.

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A munkaszerződés megkötésénél fontos megemlíteni, hogy a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli a munkavállaló irányába. A jogszabály tételesen meghatározza azon adatok körét, amelyekről köteles tájékoztatni a munkavállalót.

Kép forrása: Green Chameleon