A munkaviszony teljesítése során a talán a legfontosabb fogalom, amivel tisztában kell lenni, az a munkaidő, és azzal is, hogy mi számít munkaidőnek, és mi nem. A kérdés megválaszolásában a Munka Törvénykönyve (Mt.) nyújt segítséget.

A munkaidő fogalma

A munkaidő, illetve annak szabályozása hosszú harc eredménye, a munkaidő szabályozása európai uniós jogharmonizációs kötelezettségre (2003/88/EK irányelv alapján) is figyelemmel kellett lennie a jogalkotónak.

Az Mt. a munka- és pihenőidő részben, a fogalmak között határozza meg a munkaidő fogalmát. Ennek alapján a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

- hirdetés -

Azért is fontos a pontos fogalommeghatározás, mert a munkáltatónak az a kötelezettsége, hogy a munkát úgy szervezze, hogy lehetőség szerint túlmunka ne jelentkezzen a munkavállaló részéről.

Előkészítő és befejező tevékenység

Az Mt. azt is meghatározza, hogy mi minősül előkészítő és befejező tevékenységnek. A rendelkezések értelmében előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

A munkavállalónak ezeket a feladatokat a rendes munkaidejében kell elvégeznie, ami azt jelenti, hogy e tevékenységek elvégzése a munkaidőt nem hosszabbítja meg. Ilyen előkészítő vagy befejező munka lehet a takarítás, a pénztár zárása, vagy éppen a következő műszak átadása stb.

Ami nem számít munkaidőnek

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy mi az a tevékenység, amely nem minősül munkaidőnek. A szabályok értelmében nem számít munkaidőnek a munkaközi szünet (a készenléti jellegű munkakör kivételével, valamint a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Nem számít például munkaidőnek az átöltözés tartama, kivéve akkor, ha a munkavállalónak valamilyen speciális ruházatot kell viselnie a munkaköre, feladata miatt.

Kép forrása: boostinjay