A hatályos Munka Törvénykönyve (Mt.) új szabályokat teremtett a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei körében.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Mielőtt a részletszabályokat sorra vesszük, érdemes előbb azt tisztázni, hogy mi minősülhet jogellenes munkaviszony megszüntetésnek. Fontos azt is megjegyezni, hogy a munkaviszonyt jogellenesen mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti, tehát nem csak a munkáltató részéről állhat fenn a jogkövetkezmény.

Általánosságban elmondható, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése adódhat abból, hogy a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat jogszabályba, kollektív szerződésbe, a felek megállapodásába, vagy üzemi megállapodásba ütközik.

- hirdetés -

Érdemes megemlíteni, hogy a jogellenes megszüntetéshez fűződő jogkövetkezmények tekintetében a jogalkotó differenciáltan szabályozza, hogy melyik fél (munkavállaló, munkáltató) szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt.

Munkáltató által történő jogellenes munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezménye

Felmondás tekintetében a munkáltató felmondása jogellenesnek minősül például, ha

Azonnali hatályú felmondás esetében a munkáltató (és a munkavállaló) munkaviszonyának megszüntetése jogellenes például, ha

  • a felmondó fél nem tartja meg az azonnali hatályú felmondásnál előírt határidőket;
  • a fél nem indokolja meg a felmondást;
  • a felmondás oka nem valós, nem világos, és nem okszerű;

Az Mt. szabályai értelmében a munkavállaló előtt két lehetőség van akkor, ha a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Főszabály szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának az összegét.

A másik lehetőség pedig az, hogy a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

A jogszabály (Mt.) szűk keretek között, de azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság a perben a a munkaviszonyt helyreállítja jogellenes megszüntetés esetén. Ez azonban kivételes, és csak a törvényben meghatározott esetekben lehetséges, ezek a következők (a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha):

  • a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik;
  • a munkáltató a felmondási tilalmakat figyelmen kívül hagyja;
  • a szakszervezeti tisztviselőt vagy az üzemi tanács elnökét megillető munkajogi védelemre vonatkozó szabályokat megsérti a munkáltató;
  • a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt,
  • a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.

Munkavállaló által történő jogellenes munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezménye

Mint korábban említettem, nem csak a munkáltató, hanem a munkavállalói munkaviszony megszüntetése is lehet jogellenes. Ebben az esetben az Mt. differenciált szabályokat állapít meg. Jogellenes a munkavállaló felmondása például, ha:

  • nem írásban mond fel;
  • munkakörét nem az előírt rendben adja át;
  • stb.

Az Mt. egyértelműen rögzíti, hogy ha a munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

Kép forrása: Simon Hattinga Verschure