Sűrűn lehet hallani, illetőleg olvasni a haszonélvezeti jog gyakorlásáról, valamint annak jelentéséről, azonban a közölt információk nem mindig pontosak, ezért sok félreértéshez vezethetnek.

Haszonélvezeti jog szabályai

A haszonélvezeti jog szabályait a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk meg, azon belül is a használati jogok között. A jogszabály elsőként a haszonélvezeti jog fogalmát definiálja, vagyis meghatározza azt, hogy mit jelent a haszonélvezeti jog, illetve keretet ad annak tartalmára nézve. A szabályok értelmében haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Haszonélvezeti jog alapítása

Haszonélvezeti jogot kétféleképpen lehet alapítani: egyrészt előírhatja jogszabály, másrészről szerződéssel, a felek között lévő megállapodás alapján, azaz szerződéses úton. Haszonélvezeti jogot mind ingó, mind ingatlan esetében alapítható. Ingó dolog esetében az szükséges, hogy a dolgot a haszonélvezeti jog jogosultjának átadják, míg ingatlan esetében a haszonélvezeti jogot be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

- hirdetés -

Amennyiben a haszonélvezeti jogot a felek szerződéses úton alapítják, akkor a haszonélvezeti jogot kizárólag a tulajdonos alapíthat.

Jogszabályi úton keletkező haszonélvezeti joggal leggyakrabban öröklés esetében találkozhatunk, ugyanis az elhunyt örökhagyó esetén a házastárság holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

A haszonélvezeti jog tartalma

A Ptk. értelmében haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Vagyis a dologgal való rendelkezés joga (pl. eladás) a dolog tulajdonosánál marad, míg a haszonélvezet tárgya feletti használati és hasznosítási jog a haszonélvezeti jog jogosultját illeti meg.

A haszonélvezeti jog úgynevezett abszolút szerkezetű jog, ami azt jelenti, hogy a haszonélvezővel szemben mindenki más tartózkodni köteles, vagyis tartózkodnia kell attól, hogy a haszonélvezet tárgyára olyan cselekményt tegyen, amely a haszonélvezeti jog jogosultját megzavarja.

Fontos kiemelni, hogy a tulajdonban való változás a haszonélvezeti jogot nem érinti. Ez azt jelenti, hogy ha egy ingatlanon haszonélvezeti jog áll fenn, és azt a tulajdonosa eladja, az új tulajdonosra tekintet nélkül fennáll. Ez alól kivétel, ha a haszonélvező a haszonélvezeti jogáról lemond, és hozzájárul ahhoz, hogy a jogát töröljék az ingatlan-nyilvántartásból.

Ugyancsak meg kell jegyezni, hogy a haszonélvezeti jog nem örökölhető, ugyanis e jog személyhez tapad.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.

A haszonélvezeti jog tartama

Sokan nem biztos hogy tudják, de haszonélvezeti jog nem csak magánszemélyt, hanem jogi személyt is megillethet. Természetes személy esetében a haszonélvezeti jog legfeljebb a haláláig állhat fenn (holtig tartó haszonélvezeti jog). Jogi személy esetében sem lehet a haszonélvezeti jog korlátlan, ugyanis az maximum 50 évre alapítható.

Kép forrása: Alex D’Alessio