2018. január 1-jén lépett hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.), amely részletesen szabályozza azt is, hogy (közigazgatási) hatósági ügyben milyen ügyintézési határidő az alkalmazandó.

Hatósági ügy, hatóság, ügyfél

Mielőtt megismerkedünk az Ákr-ben meghatározott ügyintézési határidő vonatkozó szabályaival, érdemes említést tenni, hogy milyen ügyek tartoznak az Ákr. hatálya alá, valamint ki az ügyfél, és ki a hatóság. Az Ákr. alkalmazásában hatósági ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettség megállapítja, jogvitát eldönti, jogsértést állapít meg, tényt, állapotot állít, igazol vagy nyilvántartást vezet, valamint a felsoroltakat érintő döntését érvényesíti.

A jogszabály azt is meghatározza, hogy milyen ügyek nem tartoznak az Ákr. hatálya alá. Ilyen például a szabálysértési eljárás, a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra, az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra stb.

- hirdetés -

Az Ákr. értelmében hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.

Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.

Ügyintézési határidő

Hatósági ügy kétféleképpen indulhat: kérelem, vagy hivatalból. Éppen azért az Ákr. differenciáltam határozza meg, hogy mikor kezdődik az ügyintézési határidő. Főszabály szerint az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik. Ha az hatósági ügy kérelemre indul, akkor az eljárás a hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Ezzel szemben hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján indul az ügyintézési határidő.

Az Ákr-ban három eljárási mód van meghatározva: automatikus döntéshozatali eljárás, sommás eljárás, valamint teljes eljárás.

Automatikus döntéshozatali eljárásban az ügyintézési határidő 24 óra, sommás eljárásban 8 nap, míg teljes eljárásban 60 nap.

Fontos szabály, hogy az automatikus döntéshozatali eljárásban (24 óra) és a sommás eljárásban (8 nap) alkalmazott ügyintézési határidőtől nem lehet eltérni. Azonban teljes eljárás esetén a 60 napos ügyintézési határidőtől hosszabb határidő is megállapítható, de csak törvényben. A 60 napos határidőtől rövidebb határidőt bármilyen jogszabály megállapíthat.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy ha az eljárási cselekmények teljesítésére vagy végzés meghozataláról a jogszabály nem rendelkezik, akkor az Ákr. általános rendelkezései alapján az ügyintézési határidő maximum 8 nap.

Szankció a határidő túllépése miatt

Szerencsére az Ákr. külön szankciót is megállapít, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi. Ilyen esetben a hatóság mulasztását az Ákr. illeték- és díj visszafizetési kötelezettséggel szankcionálja, valamint mentesíti az ügyfelet az eljárási költségek megfizetése alól. Amennyiben nincs illeték- és díjfizetési kötelezettség, úgy 10.000,- Forintot fizet meg az ügyfél részére.

Soron kívüli ügyintézés

Az Ákr. a soron kívül intézendő ügyek listáját pontosan, tételesen felsorolja, amelyek a következők:

  • a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
  • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
  • a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy
  • a közbiztonság, a közrend vagy a nemzetbiztonság érdekében egyébként szükséges

Ugyancsak soron kívül kell az ügyet elintézni, ha az ügyintézési határidőből 15 napnál kevesebb van hátra.

Kép forrás: Helloquence