Néhány hét és megkezdődnek a cégeknél a szabadságolások, így érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a munkáltató milyen esetekben és milyen feltételekkel rendelheti vissza szabadságról a munkavállalót.

Szabadság kiadása

A Munka Törvénykönyve (Mt.) egyértelmű szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy a szabadság kiadásának mik a szabályai. A munkavállalónak az alapszabadsága 20 munkanap, amely az élekor növekedésével arányosan jár. A munkavállalónak az alapszabadságon kívül pótszabadság is jár, amelynek feltételeit szintén az Mt. tartalmazza, például a fiatal munkavállalónak 5 munkanap pótszabadság jár.

A szabadságot a munkáltató adja ki. Az Mt. rendelkezik arról, hogy a szabadság kiadásáról a munkavállalót meg kell kérdezni, és a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval közölni kell, mégpedig a szabadság kezdete előtt 15 nappal. Az Mt. azt is rendezi, hogy a munkavállaló 7 munkanap szabadsággal rendelkezik szabadon, amelyet maximum két részletben vehet ki. Az igényét a munkáltatónak 15 nappal korábban közölnie kell.

A munkáltatóra nézve az Mt. kötelezettséget fogalmaz meg a szabadság kiadására vonatkozóan. Ennek értelmében a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Visszahívás a szabadságról

Az Mt. arra is lehetőséget az munkáltatónak, hogy a munkavállalót visszahívja (visszarendelje) a már megkezdett szabadságáról. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja. Azonban nem csak megszakíthatja, hanem módosíthatja a szabadság időpontját is a munkáltató.

A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Kivételesen fontos gazdasági érdekkel kapcsolatosan a 74/2006. AB határozat megállapította, hogy szerepet játszhat ugyan a rendes szabadság kiadási határidejének meghosszabbítását engedő szabályozás kialakításakor: adódhatnak a munkáltató működését, fennmaradását olyan mértékben veszélyeztető helyzetek, amelyek alkotmányosan indokolttá tehetik az esedékesség évét követő évre való átvitel lehetőségének biztosítását.

Nem zárható ki – a munkáltató működési körétől, tevékenységétől függően – olyan veszélyhelyzetek (baleset, elemi csapás) kialakulása sem, amelyek megelőzése, elhárítása folyamatos munkavégzést igényel, és ezzel összefüggésben válik elkerülhetetlenné a kiadási határidő meghosszabbítása (ez utóbbi esetben nem elsősorban a gazdasági érdek, hanem az emberi élethez, testi épséghez való jog védelme teszi azt szükségessé). A vizsgált szabályozás azonban a fentieknél jóval szélesebb körben teszi lehetővé a szabadság kiadási határidejének meghosszabbítását.

Kép forrása: Lance Asper