A Munka Törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza, hogy a munkavállaló milyen feltételek esetén lehet felelős a leltárhiányért. A leltárfelelősség egy objektív felelősség, amely csak akkor terheli a munkavállalót, ha erre irányuló megállapodást kötött a munkáltatóval.

Leltárhiány, leltári időszak fogalma

Elsőként azt érdemes definiálni, hogy mit jelent a leltárhiány és a leltári időszak. A  leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

A leltári időszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.

Felelősség a leltárhiányért

Az Mt. értelmében a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. A leltárhiányért való felelősségének a feltételei a jogszabály tartalmazza, és a feltételek a következők:

  • a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése
  • a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele
  • a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
  • legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.

A munkavállaló kártérítési felelőssége: a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

A fent felsorolt feltételeknek együttesen kell fennállnia. A jogszabály azt is rögzíti, hogy ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.

Írásbeliség

A jogszabály rögzíti, hogy a leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben a megállapodásban kell rögzíteni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Amennyiben a leltári készletet több munkavállaló is kezeli, akkor csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető.

Munkavállaló felmondási joga

A munkavállalót megilleti az a jog, hogy a leltárfelelősségi megállapodást indokolás nélkül felmondja, ezt a leltári időszak utolsó napjára teheti meg, amit írásba kell foglalni.

Felelősség mértéke

A leltárfelelősségi megállapodásban a felek rögzíthetik, hogy milyen összegig felelős a munkavállaló, a jogszabály csak a maximumot határozza meg azzal, hogy a munkavállaló a leltárhiány teljes összegéig felelős. Az Mt. azt is meghatározza, hogy a leltári készletet a leltárhiányért felelős munkavállaló is kezeli, akkor a leltárhiányért felelős személy legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel.

Forgalmazási veszteség

A munkáltatót terheli annak a rögzítése azoknak az anyag, árunak a körének meghatározása, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el, valamint a forgalmazási veszteség mértékének a meghatározása is.

Ugyancsak a munkáltatót terhelő kötelezettség, hogy meghatározza a leltári készlet átadásának és átvételének a szabályait, valamint a leltárhiány vagy leltárfelelősség megállapítására vonatkozó eljárás rendjének a meghatározása. Értelemszerűen a munkáltató felelőssége, hogy biztosítsa a biztonságos megőrzést szolgáló berendezéseket, intézkedéseket.

Igényérvényesítési határidő

Az Mt. azt is meghatározza, hogy a munkáltató milyen határidőn belül érvényesítheti az igényét a munkavállalóval szemben. A szabályok értelmében a munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidőn alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap, ami a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A 60 napos határidő jogvesztő határidőnek számít.

Bírósági gyakorlat

A leltárhiány legfőbb jellemzője, hogy a hiány ismeretlen okból keletkezett, ebből következően nem vizsgálható a munkavállaló magatartásának a kárral fennálló okozati kapcsolata. Amennyiben a hiány oka ismertté válik, a leltárfelelősség szabályai nem alkalmazhatók. A leltárhiány továbbá akkor is megállapítható, ha a termékek egy másik részénél többlet mutatkozik (Mfv. I. 10.055/2010.)

A törvényen alapuló ítélkezési gyakorlat szerint a leltárhiány fogalmából következően önmagában a leltárhiány nem lehet a munkáltató azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka. A Kúria egyik határozatában azonban azt rögzítette, hogy ha a fenti indokon kívül a jognyilatkozat ugyan a leltárhiányhoz vezető, ahhoz kapcsolódó, de külön is értékelendő indokot tartalmaz (pl. hanyag munkavégzés), ezt a perben vizsgálni és értékelni kell (Kúria Mfv. I. 10.178/2015.)

Ha a leltári készlet nem került szabályszerűen átadásra valamint átvételre, akkor a munkavállaló a leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodás ellenére sem felelős. (Mfv.II.10.786/2011/4.)