A munkáltató általi felmondás követelménye az, hogy valós, világos és okszerű legyen. Ezt a bíróság következetesen betartja és ítéletein keresztül folyamatosan fejleszti a joggyakorlatot, mintegy tartalmat adva a valóságosság, világosság és okszerűség fogalmaknak.

Egy korábbi ügyben a bíróság azt állapította meg, hogy a forgalom-visszaesésre alapított felmondási ok nem felel meg a valós, világos és okszerű indokolás törvényi követelményének.

A per rövid tényállása

A felperes, mint munkavállaló az alperes munkáltató alkalmazásában állt, mint üzletkötő, feladatát több megyében látta el. A munkavállaló betegsége miatt másfél hónapig betegállományban volt. Az alperes munkáltató által a forgalma az üzletkötők alkalmazásának ellenére nem javult, a forgalom mind a kis-, mind a nagykereskedelem részen csökkenést mutatott. Éppen emiatt az alperes munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntette, mégpedig forgalom-visszaesést jelölt meg felmondási indokként.

Ezzel egy időben a a munkáltató alkalmazásában álló többi üzletkötő tevékenységét átszervezte, megváltoztatta, akik munkaideje és munkabére csökkent.

A felperes munkavállaló keresete

A munkavállaló a keresetében kérte, hogy állapítsa meg a bíróság a munkaviszonyának jogellenes megszüntetését, továbbá erre tekintettel elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelt.

A munkavállaló álláspontja szerint a felmondás nem volt jogszerű, az nem felelt meg a világosság követelményének, mivel a felmondás indokolásából nem derült ki, hogy a munkaviszonyának megszüntetésére valójában miért került sor. Ebben a körben megemlítette, hogy azért nem világos az indokolás, mert nem állapítható meg, hogy a felperes munkavállaló magatartására, vagy a munkáltató oldalán felmerült okra vezethető vissza a felmondás. Kiemelte a munkavállaló, hogy részére nem került megállapításra teljesítmény-előírás, így azt nem tudta megszegni sem.

Az alperes munkáltató természetesen a kereset elutasítását kérte, mivel a felmondás indokolása kellően világos volt.

Első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság a munkavállaló keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint a felmondás tartalmazott annyi információt, hogy az megfeleljen a világosság követelményének, továbbá a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a felmondás szűkszavú volt.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes munkavállaló fellebbezett, ahol a bíróság azt állapította meg (közbenső) ítéletével, hogy az alperes a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság – hivatkozva az MK. 95 véleményre – kifejtette, hogy nem az a lényeges, hogy a felmondás részletező-e, hanem az, hogy az indokolásból egyértelműen megállapítható legyen, miért nincs szükség a munkavállaló munkájára.

A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy a forgalom-visszaesés nem elégíti ki a a világos indokolás követelményét, ugyanis nem állapítható meg a munkavállaló számára, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének az oka.

Felülvizsgálati eljárás; a Kúria ítélete

A felülvizsgálati eljárásban az alperes munkáltató kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérelmezte. Azonban a Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria ítéletében kifejtette, hogy nem az a lényeges tehát, hogy a  elmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára.

A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a világos indokolás követelményének
tehát az az indokolás felel meg, amely megjelölte azt a tényt, körülményt, amelyre a munkáltató az intézkedését alapította és abból – függetlenül attól, hogy azt
összefoglalóan vagy részletezően határozta meg – megállapítható, hogy miért nincs szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára.

A munkáltató a felmondás indokaként kizárólag a forgalom visszaesést jelölte meg, ebben azonban a felperes nem kapott tájékoztatást arról, hogy az üzletkötői tevékenységével vagy az alperes működésével hozható-e kapcsolatba ezen indok. A felmondás  indokolásában a munkáltató nem rögzítette, hogy ez az ok létszámcsökkentést, átszervezést vont-e maga után, amely a felperes munkaviszonyának megszüntetését tette
indokolttá. Ennek hiányában pedig a munkáltatói felmondás nem felel meg a valós, világos, és okszerű indokolás törvényi követelményének.

Ítélet száma: Mfv.I.10.677/2016.