Mikor lesz jogszerű a munkáltató felmondása?

- hirdetés -

A Munka Törvénykönyvében (Mt.) meghatározott felmondással, mint munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatosan már több bejegyzés született. A felmondással összefüggésben már megemlítésre került, hogy mik a munkáltatói felmondás szabályai, milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló felmondására. Ugyancsak ejtettünk már szót a felmondási időről, valamint az azonnali hatályú felmondásról is. Azonban arról még nem nem volt szó, hogy mikor, milyen esetekben, milyen követelményeknek kell megfelelnie a munkáltatói felmondásnak, hogy az jogszerű legyen.

Indokolási kötelezettség, felmondási indokok

Az Mt. a felmondással történő munkaviszony megszüntetésénél elsőként tárgyalja azt, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti. Ha a munkavállaló szünteti meg a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással (határozott idejű munkaviszonynál köteles indokolni a munkavállaló), akkor azt nem köteles indokolni, azonban a munkáltatói felmondás esetén a munkáltató köteles indokolni.

Nagyon fontos követelmény, hogy a felmondást írásba kell foglalni.

- hirdetés

A törvény azt is rögzíti, hogy a milyen indokok szolgálhatnak a munkáltató felmondása esetén. Ezek alapján a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A törvény ennyit rögzít. Hogy milyen cselekmények, tevékenységek tartoznak ezen okok mögé, azokat a jogszabály nem tartalmazza.

Éppen ezért került megalkotásra a még ma is alkalmazandó MK. 95 vélemény, amely azokat az okokat tartalmazza, amelyek alapján a munkáltatói felmondás jogszerű lesz, illetőleg annak minősíthető.

Valós, világos és okszerű

A hivatkozott kollégiumi véleményben az került meghatározásra, hogy a munkáltatói felmondás akkor lesz jogszerű, ha az valós, világos és okszerű. A felmondási indok valóságának követelménye azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem megfelelő indokolás
esetén a munkáltatói felmondás eleve nem fogadható el. A felmondási oknak azonban valósága mellett egyszersmind okszerűnek is kell lennie.

A kollégiumi vélemény egyértelműen rögzítette azt, hogy nem elegendő a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez az az egyébként tényszerűen fennálló indok, amelyből elfogadhatóan nem lehet arra következtetni, hogy miatta a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség. A kollégiumi vélemény példákat is említ, ezek közül néhány:

  • valósága ellenére sem helytálló a munkáltató felmondásának az az indokolása, hogy a
    munkavállaló a megelőző évben többször beteg volt;
  • a huzamos ideje munkaviszonyban álló munkavállaló egy esetben késve érkezett a
    munkakezdésre;

A vélemény egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a bíróság a munkáltató vezetésének körébe tartozó tartozó olyan kérdések eldöntésébe is beavatkozzék, amelyek a munkaügyi jogvita keretem kívül esnek.

Világosság

A világosság követelményének való megfeleléshez a kollégiumi vélemény a következőket rögzíti. A törvény fenti céljához képest a munkáltatói felmondás abban az esetben fejezi ki világosan a felmondás okát, ha a felmondásban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét
tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs további szükség a munkavállalóra a munkáltatónál.

Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét a fentiekhez képest pl. a munkavállaló munkaköri alkalmatlanságára való puszta hivatkozás sem, ha nem tűnt ki belőle az a közelebbi konkrét körülmény, mely az alkalmatlanságot kiváltja. Elegendő tehát annak előadása a felmondás indokolásában, hogy pl. az anyagkönyvelő rendszeresen elemi számítási hibákat követ el, de nem feltétlenül szükséges azoknak az eseteknek a tételes ismertetése.

Okszerűség

Az okszerűséggel kapcsolatosan az alábbiakat említi a kollégiumi vélemény. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A tényeknek megfelelő felmondási indok okszerűségéből lehet ugyanis megállapítani azt, hogy az adott esetben a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a felhozott indok
következtében valóban nincs szükség, az okszerűsége teszi megalapozottá azt a munkáltatói nyilatkozatot, amelynek célja a munkaviszony megszüntetése.

- hirdetés -

JOGI HÍREK

Szigorodnak a fegyvertartás és az adatvédelem szabályai az USA-ban

Fegyvertartási szigorítástól az adatvédelem erősítéséig számos új törvény lép életbe az Egyesült Államok sok tagállamában január elsejétől.Huszonegy tagállamban és több városban - például New...

Kizárólagos megbízásnál is értékesítheti ingatlanát a tulajdonos

A bíróság szerint sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét az a szerződéses rendelkezés, amely az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a...

Olcsóbb lett az euró átutalásának díja

A határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó új uniós szabályoknak köszönhetően a fogyasztók és a vállalkozások pénzt takarítanak meg.A mai naptól az euróövezeten kívüli tagállamokban a...

Biztonsági tippek az ünnepi vásárláshoz

Az ünnepi szezon közeledtével, sokan szeretnék meglepni szeretteiket ajándékokkal. Az ilyen nagy tömegű online vásárlásra buzdító kampányokat az internetes csalók is igyekeznek kihasználni.A Nemzetbiztonsági...

Jövedelemhez szabnák a parkolási díjakat Németországban

A városi parkolási szabályok átalakítását sürgeti a német autóipari vállalkozások országos érdekképviselete (VDA) az életminőség javítása és a klímaváltozás elleni küzdelem sikere érdekében -...