A tavaly hatályba lépett új büntetőeljárási törvény (Be.) sokak által legjobban ismert újítása – amivel a média is foglalkozott -, az az egyezség a bűnösség beismeréséről, vagy ahogy a legtöbben hivatkoznak rá, a vádalku.

A klasszikus amerikai vádalku és a magyar vádalku (egyezség a bűnösség beismeréséről) összehasonlítása

Mindenekelőtt tisztázni érdemes, hogy mi a különbség a sokak által, a filmekből ismert amerikai vádalku és az egyezség között. A klasszikus vádalku jogintézmény arra is lehetősége van a feleknek (ügyész, terhelt), hogy az elkövetett cselekmény jogi minősítése és a tényállást megváltoztassák, míg ez hazánkban nem lehetséges. Az egyezség a bűnösség beismeréséről Be. jogintézmény keretében az egyezkedés, alku tehát csak arról folyhat, hogy a terhelt milyen enyhébb büntetés kapjon a büntetőeljárás során, az egyezség folyományaként.

Ügyészi utasítások

Fontos megemlíteni, hogy az egyezség tekintetében a két Legfőbb Ügyészi utasítás is kiadásra került, amely érinti és az ügyészek számára utasítást ad az egyezségi eljárásokra. A 9/2018. LÜ utasítás tartalmazza azt, hogy ha az egyezségkötést az ügyészség kezdeményezte, akkor kötelező a kép- és hangfelvétel is.

Ugyancsak ez az utasítás tartalmazza azt is, hogy az ügyészség nem köthet egyezséget, ha a terhelti beismerés önkéntességére vagy hitelt érdemlőségére nézve kétségek merülnek fel, vagy a beismerés hiányában rendelkezésre álló bizonyítékok nem lennének elégségesek
a vádemeléshez.

Egyezség a bűnösség beismeréséről

E jogintézményt a Be-ben két fejezetben találhatjuk meg: egyrészt a nyomozás szabályai között, valamint bírósági eljárásról szóló részben, azon belül is a különeljárások között.

A hatályos szabályok nem tartalmaznak túl szigorú feltételeket ahhoz, hogy az ügyész és a terhelt egyezséget kössön. Ez azt is jelenti, hogy a terhelt és az ügyész az elkövetett bűncselekményre tekintet nélkül élhetnek ezzel az egyezséggel.

Az egyezség megkötésének első mozzanata, hogy azt kezdeményezni kell. Az egyezséget mind az ügyész, mind a terhelt kezdeményezheti, mégpedig legkorábban a nyomozás felderítési szakaszában, a gyanúsított kihallgatásakor. Azonban nem csak a gyanúsított kihallgatásakor lehet kezdeményezni, hanem a vádemelés előtt bármikor.

Ha a felek nem tartják kizártnak az egyezség lehetőségét, akkor az egyezségi eljárásban védő részvétele kötelező. Védő hiányában a hatóság védőt rendel ki. Mint korábban említettem, a bűncselekmény tényállását és a jogi minősítését kivéve a felek a bűnösség beismeréséről és az egyezség tartalmi elemeiről egyeztetést folytatnak. Az egyeztetések alakisághoz nincsenek kötve.

Az egyezség harmadik mozzanata az egyezség megkötése, amelyet kötelező írásba foglalni. Külön ki kell emelni, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt egyezség kizárólag a külön bírói eljárásban bír relevanciával. Azonban ha az egyezség bármilyen okból meghiúsul, a felek az egyezség tartalmát nem használhatják fel a bizonyítékként.

Az egyezség tartalmi elemei

Az egyezség tartalmát tekintve a felek akár az összes, de lehetőség van arra is, hogy csak egyes bűncselekmények tekintetében egyezzenek meg a bűnösségről. A Be. meghatározza az egyezség tartalmi elemeit is, amelyek a következők:

  • bűncselekmény leírását és Btk. szerinti minősítését,
  • bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
  • büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

Az egyezségnek azt is kell tartalmaznia – amennyiben az büntetés kiszabására irányul -, hogy az ügyészség, a terhelt és a védő milyen nemű, mértékű vagy tartamú büntetést vesz tudomásul.

Az egyezség tartalmazhatja azt is (nem kötelező), hogy a bűnügyi költséget ki viseli, vagy éppen a terhelt milyen egyéb kötelezettségeket vállal.

Az egyezségben arra is lehetősége van az ügyészségnek, hogy akár az büntetőeljárást is megszüntetheti a terhelttel szemben olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a terhelt felelősségre vonása szempontjából nincs jelentősége.

Bírósági eljárási szak egyezség esetén

Amennyiben a felek között megszületett az egyezség, az ügyész vádat emel, amelyben indítványozza a megszületett egyezség jóváhagyását. A bíróság az egyezség feltételeit megvizsgálja, és azt vagy jóváhagyja, vagy megtagadja.

Ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak és a jóváhagyás megtagadásának nincs helye, a bíróság az egyezséget az előkészítő ülésen jóváhagyja. A bíróság figyelmezteti a terheltet, hogy az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs fellebbezési lehetősége.

Egyezség jóváhagyása esetén a bíróság az előkészítő ülés szabályai szerint jár el, vagyis az előkészítő ülésen ítéletet hoz, és gyakorlatilag a büntetőeljárás befejeződik.