A Munka Törvénykönyve (Mt.) külön fejezetben foglalkozik a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályokkal, mivel ezen munkavállalók kiemelésük a munkavállalói körből indokolt.

Vezető állású munkavállaló

Az Mt. egyértelműen meghatározza, hogy ki minősülhet vezető állású munkavállalónak. A szabályozás értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és helyettesítésére jogosult más munkavállaló. Lehetőség van arra is, hogy a munkaszerződés minősítse vezető vezető állású munkavállalónak a munkavállalót akkor is, ha nem a munkáltató vezetője. A szabályozás értelmében munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét.

Fontos kiemelni, hogy nem a munkáltató akaratán múlik az, hogy egy munkavállalót vezetőnek minősítsen. Az ilyen minősítéshez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges.

Különleges szabályok

Az Mt. rögzíti, hogy vezető állás munkavállaló esetében a felek több részben eltérhetnek az Mt-ben (második rész) foglaltaktól, a munkaviszony lényegét érintő szabályokat alkothatnak. Azonban e szerződéses szabadság nem korlátlan. Ugyanis a törvény egyértelműen meghatározza, hogy mely szabályok esetén nem térhetnek el a fele vezető állású munkavállaló munkaszerződése esetében. Ilyen eset például:

  • a felmondási tilalmak kapcsán a felek nem köthetik ki, hogy a szülési szabadság alatt is felmondhat a munkáltató.
  • a vezető állású munkavállaló is jogosult 24 hét szülési szabadságra – a felek ettől sem térhetnek el.

A károkozásra vonatkozó szabályok is eltérnek az általánostól. A vezető állású munkavállalóra vonatkozó kárfelelősségi szabályok szigorúbbak, ugyanis ilyen munkavállaló esetében a vezető gondatlan károkozása esetén is a teljes kárért felel.

Fontos megemlíteni azt az eltérést is, amikor a vezető állású munkavállaló a munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg. Ebben az esetben a vezető állású munkavállaló 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell megfizetnie a munkáltatónak.

A felmondási szabályokban is eltérés van az általános szabályokhoz képest. Vezető esetében a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondást.

Összeférhetetlenség

Az Mt. külön szabályokat tartalmaz a vezető összeférhetetlenségére is, ugyanis a rendelkezés értelmében a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A vezető nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben.

A vezető nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet. A vezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.