Munkaviszony kizárólag munkaszerződés alapján lehet létesíteni, a munkaviszonyt a munkaszerződés keletkezteti. A jogszabály éppen emiatt a munkavállalók érdekében a munkaszerződést kiemelten kezeli.

A munkaviszony célja

A Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkaviszony létesítése körében meghatározza a munkaviszony célját. A szabályozás alapján a munkaviszony célja egyrészt a munkavállaló oldaláról nézve a munkavégzés, mégpedig a munkáltató irányítása szerinti munkát. A munkáltató oldaláról nézve a munkavállaló foglalkoztatása, valamint a munkabér fizetése.

Írásbeliség

Az Mt. egyértelműen deklarálja, hogy a munkaszereződést írásba kell foglalni. Amennyiben a felek a munkaszerződést nem foglalják írásba, akkor annak a jogkövetkezménye az érvénytelenség. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.

Munkaszerződés tartalma

Az Mt. alapján a munkaszerződésnek vannak úgynevezett kötelező és lehetséges tartalmi elemei. Ebben a körben a jogszabály meghatározza, hogy mik a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei. A munkaszerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérében, valamint a munkavállaló munkakörében. Ugyancsak rögzíteni kell a munkaszerződésben a felek neveit, megnevezését, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatokat.

A felek neveinél értelemszerűen beazonosítható módon kell szerepelni, így a munkáltató esetében fel kell tüntetni a társaság nevét (egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó nevét), székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát. A munkavállalónál pedig rögzíteni kell a munkavállaló személyes adatait (neve, anyja neve, lakcíme, TAJ száma, adószáma). Itt meg kell említeni, hogy munkaszerződés létesítésekor figyelembe kell venni az adatvédelmi szabályokat, azok közül is legfőképpen az adattakarékosság elvét, hogy kizárólag azok az adatok kerüljenek rögzítésre és nyilvántartásra, amelyek a legszükségesebbek.

Az alapbér a munkavállaló díjazása. Az alapbér összegében a felek szabadon állapodhatnak meg, azonban az alapbér sosem lehet kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér. A hatályos szabályok szerint a munkabért időbérben kell meghatározni. A munkabér összegét bruttó értékben kell szerepeltetni, és mint említettem, nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabértől, amennyiben a munkaviszony teljes munkaidős foglalkoztatásra jön létre.

A munkakör tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a munkavállaló köteles elvégezni. A munkakör egy összefoglaló megnevezés. Az, hogy pontosan milyen feladatokat kell elvégeznie a munkavállalónak, azt a munkaköri leírás tartalmazza, amely nem kötelező tartalmi kelléke a munkaszerződésnek. Amennyiben a felek a munkaszerződésben nem rögzítik, hogy a munkaszerződés milyen időtartamra jön létre, akkor ennek hiányában a munkaszerződés határozatlan időre jön létre. Ha a felek a munkaviszonyt határozott időre kötik, akkor ezt a munkaszerződésben rögzíteni kell.

A próbaidő kikötése nem kötelező, azonban ha a felek próbaidőben állapodnak meg, akkor azt a munkaszerződésben rögzíteni kell. A próbaidő alatt a felek a munkaviszonyukat indokolás nélkül megszüntethetik.