A rágalmazás büntetőjogi tényállását a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) találhatjuk meg, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények között.

A rágalmazás Btk. szerinti tényállása

Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt büntetendő.

A rágalmazás bűncselekmény sértettje bárki lehet: természetes és jogi személy is egyaránt, azonban a sértettnek konkrétan beazonosíthatónak kell lenni, de egyáltalán nem követelmény, hogy név szerint legyen megnevezve.

Becsület, mint büntetőjogi fogalom

- hirdetés -

A jogalkotó nem határozta meg, hogy mit jelent a becsület. A jogalkalmazói gyakorlat szerint a becsület erkölcsi és szociológiai fogalom, amely két elemből tevődik össze. Az egyik a társadalmi megbecsülésből, amely egy objektív kategória. A társadalmi megbecsülés az egyén tulajdonságát, magatartását, társadalmi értékítéletét jelenti. A másik az egyéni önbecsülés, amely szubjektív kategória.

A rágalmazás elkövetése

A jogalkotó meghatározta azt is, hogy milyen cselekményekkel követhető el a rágalmazás. Ezeket elkövetési magatartásoknak nevezzük. E szerint a rágalmazás elkövethető a becsület csorbítására alkalmas tényállítással, híreszteléssel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával.

A tény állítása egy kijelentés, amelynek tartalma a múltban megtörtént, vagy a jövőben megtörténő valós vagy valótlan cselekmény, jelenség. A tények híresztelése a mások által tett állítások továbbadása. Erre példa lehet az, hogy X.Y lopott a cégtől, ahol dolgozik.

A tényállításnak, híresztelésnek, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezésnek a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie.

A becsület, mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy, két elemből tevődik össze: egyrészt a társadalmi megbecsülésből, másrészt az emberi méltóságból. A társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, egyéni tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti; az emberi méltóság pedig az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményének megfelel. (BH1999.9.)

A becsület csorbítására alkalmasság a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti, nem a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése, érzelmi beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van meghatározó jelentősége, hogy a tényállítás az objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására. Közömbös az is, hogy az adott elkövetési körülmények között a tényállítás a sértett becsületérzését sértheti-e. (8/2013. büntető elvi határozat)

A fent említett elkövetési magatartásoknak a sértett személytől különböző személyek előtt kell megvalósulniuk. A rágalmazás történhet szóban, de írásban is.

A rágalmazás súlyosabban minősülő esetei

A Btk. meghatározza azokat a cselekményeket is (minősített esetek), amelyek közül bármelyik is megvalósul, akkor a rágalmazás súlyosabban büntetendő. Súlyosabban büntetendő a rágalmazás, ha azt

  • aljas indokból vagy célból,
  • nagy nyilvánosság előtt, vagy
  • jelentős érdeksérelmet

okozva követik el.

Büntetőeljárás megindítása rágalmazás esetén

A rágalmazás úgynevezett magánindítványra büntetendő cselekmény. A magánindítvány büntető eljárásjogi fogalom, amely azt jelenti, hogy csakis a jogosult (sértett) kifejezett kérelmére, indítványára indítható meg vagy folytatható le a büntetőeljárás. A magánindítvány nincs alakisághoz kötve, magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

Rágalmazás esetén a magánindítvány elterjesztésére a büntetőeljárási kódex határidőt állapít meg, amely jogvesztő. A rendelkezések értelmében a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

A vád képviselete

A rágalmazás nem csak magánindítványra büntetendő, hanem a vád képviseletét nem az ügyész fogja képviselni, hanem maga a sértett. Éppen ezért magánvádas bűncselekmények esetén (így rágalmazásnál is), a feljelentést a bíróságnál kell megtenni. Éppen ezért a magánvádas eljárásban nem a magánindítvány, hanem a feljelentés a vád, amelynek tartalmaznia kell a magánindítványt. A vád ezzel felel meg a törvényes vád követelményeinek. (17/2012. számú büntető elvi határozat)

Polgári jogi út rágalmazás esetén

A büntetőjogi úton túl lehetősége van arra, hogy polgári jogi úton is érvényesítse igényeit az elkövetővel szemben. A becsület és a jóhírnév megsértése esetén a sértett az eset körülményeihez képest követelheti

  • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
  • azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
  • azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Ezeken túlmenően a sértett személy sérelemdíjat is követelhet.

Bírósági döntések a rágalmazás tárgyköréből

A becsület csorbítására alkalmas és ezért rágalmazást valósít meg az a tényállítás, mely szerint a sértett ügyészként eljárva egy konkrét büntetőeljárás kényszerintézkedés hatálya alatt álló gyanúsítottjának többéves börtönbüntetését előre megjósolta, s erre figyelemmel a gyanúsított állapotos feleségét terhességének megszakítására hívta fel. Ez a magatartás a társadalomban kialakult általános megítélés, az általános erkölcsi és közfelfogás szerint is azt jelenti, hogy az ilyen kijelentések elkövetője hatalmaskodik, szolgálati helyzetével (beosztásával) visszaél, és ezért nem jellemes. (EBH2019. B.3.)

A rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgya egyaránt a becsület. A két bűncselekmény elkövetési magatartásai azonban különbözőek. A rágalmazás tényállítással vagy tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával, a becsületsértés pedig a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használatával vagy egyéb ilyen cselekménnyel valósítható meg. (EBH2017. B.11.)

Becsületsértést, rágalmazást nem valósít meg, mert nem tényállítás, nem gyalázkodó jellegű és a becsület csorbítására nem alkalmas egy sajtótájékoztatón elhangzott azon kijelentés, mely szerint egy település iskola-összevonásaival kapcsolatos létszámcsökkentéseket az intézményvezetők úgy hajtottak végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg. (BH2017. 43.)

Annak a ténynek az állítása, hogy valaki egy bűncselekmény elkövetésének részese volt, alkalmas a becsület csorbítására. (BH2015. 323.)

Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetésének helye – amely egyben az általános illetékességi oknak felel meg – a weboldalt működtető szerver helye. (BH2016. 167.)