A felszámolási eljárás megindítása

- hirdetés -

A felszámolási eljárás is egy fizetésképtelenségi eljárás, csakúgy mint a csődeljárás, azonban a csődeljárással ellentétben a felszámolási eljárás egyben megszüntetési eljárásként is szolgál.

A felszámolási eljárás megindítására jogosultak

A felszámolási eljárás megindítására már sokkal szélesebb jogalanyi kör jogosult. Míg csődeljárásban a csődeljárást mag az adós indíthatja meg maga ellen, addig a felszámolási eljárásban az alább jogalanyok is megindíthatják:

  • adós maga ellen, hitelező, a végelszámoló;
  • a cégbíróság vagy a büntetőügyekben eljáró bíróság értesítése alapján;
  • a csődeljárás sikertelensége esetén a csődeljárást lefolytató bíróság elrendelése alapján.

Amennyiben maga az adós kéri maga ellen a felszámolási eljárást, akkor a kérelmében azokat a dokumentumokat is be kell nyújtania, mint a csődeljárásban. Vagyis három hónapnál nem régebbi mérleg, hitelezők névsorát, hitelek (tartozások) összegeit, lejáratuknak a megjelölését, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló dokumentumot és az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlapot.

Milyen összegű tartozás esetén indítható meg?

- hirdetés

Az adós ellen a felszámolási eljárás iránti kérelem csak akkor adható be, ha a hitelező követelésének az összege a 200.000,- forintot meghaladja. Ebbe az összegbe nem kell beleszámítani a kamatot és a járulékot.

Felszámolási eljárásban jogi képviselet kötelező.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (Cstv.) értelmében az a hitelező jogosult a felszámolási kérelem benyújtására, aki jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozaton alapuló követeléssel rendelkezik. Ugyancsak benyújthatja a kérelmet az a hitelező is, aki az adós által elismert vagy nem vitatott, lejárt vagyoni követeléssel rendelkezik.

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, akkor a hitelezőnek a kérelemben meg kell jelölnie az adós tartozásának jogcímét, lejárat időpontját, valamint azt, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. Fontos megjegyezni, hogy hitelező általi felszámolási eljárás megindítása előtt a hitelezőnek kötelező írásban felszólítania az adóst, hogy fizesse meg tartozásait. Ebben a felszólításban az adóst figyelmeztetni kell a felszámolási eljárás kezdeményezésére. Ha ezt az írásbeli felszólítást a hitelező elmulasztja, akkor a bíróság a felszámolási kérelmet hivatalból el fogja utasítani.

A bíróság eljárása a felszámolási kérelem benyújtását követően

Ha a bírósághoz megérkezett a felszámolási kérelem, akkor a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Arra is lehetősége van a bíróságnak, hogyha az adós kéri, akkor 45 napos fizetési haladékot engedélyez a tartozások kiegyenlítésére.

A felszámolási eljárás kezdő időpontjának az a nap minősül, amikor az arra jogosult kérelme megérkezik a bírósághoz.

Az adós fizetésképtelenségének megállapítása, fizetésképtelenségi okok

A jogszabály azt is meghatározza, hogy mikor minősül az adós fizetésképtelennek, ezeket fizetésképtelenségi okoknak nevezzük. A törvény tételesen felsorolja a fizetésképtelenségi okokat, és ha azok közül az egyik megállapítható, akkor az adós fizetésképtelennek minősül. A fizetésképtelenségi okok a következők:

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Ha azt állapítja meg a bíróság, hogy az adós nem fizetésképtelen, akkor az eljárást  soron kívül megszünteti.

Amennyiben a bíróság megállapítja az adós fizetésképtelenségét, akkor a felszámolási eljárás elrendelését tartalmazó végzés jogerőre emelkedésének napján kezdődik el a felszámolás. Az adós ettől az időponttól köteles használni az “f.a.” (felszámolás alatt) toldatot a cégnevében.

Felszámolási eljárás közzététele

Ha jogerőre emelkedett a felszámolást elrendelő végzés, akkor a bíróság intézkedik a Cégközlönyben történő közzétételre. Ebben a közzétételben többek között meg kell jelölni a felszámolás kezdő időpontját, a hitelezők felhívását arra, hogy követeléseiket 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak (akinek az elérhetősége szintén megjelölésre kerül).

A követelés bejelentésének az a feltétele, hogy a hitelező a követelésének 1 százalékát, de legalább 5.000,- forintot, legfeljebb 200.000,- forintot fizessen meg a felszámoló részére, regisztrációs díjként.

A felszámolás kezdetétől az adós tulajdonosának tulajdonosi jogai megszűnnek, az adóssal kapcsolatos jognyilatkozatot kizárólag a felszámoló tehet.

Elsőbbségi sorrend a hitelezők között

Hitelezői kielégítéskor elsőbbséget élveznek azok a hitelezők, akik az említett felhívás közzétételétől számított 40 napon belül jelentik be a követeléseiket. Akik 40 napon túl, de 180 napon belül jelentik be, azok követelését a felszámoló egy külön nyilvántartásba veszi. Ezen igényeket csak akkor elégíti ki a felszámoló, ha a 40 napon belül bejelentett követelések kielégítését követően fedezet van még. Amennyiben a hitelező a 180 napos határidőt elmulasztja, akkor ez jogvesztéssel jár.

Egyezség

A felszámolási eljárásban arra is lehetőség van, hogy az adós és hitelező egyezséget kössenek. Erre a felszámolási eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül van lehetőség.

Amennyiben nem történt egyezség, úgy a felszámoló az adós vagyoni helyzetét felméri, felszámolás ütemtervet készít, megtervezi a felszámolási költségeket. Elkészíti a felszámolási mérleget a hitelezőknek.

Kielégítési sorrend

A törvény meghatározza a kielégítési sorrendet is, ettől a sorrendtől nem lehet eltérni:

  • felszámolási költségek,
  • vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések,
  • tartásdíj, élet- és kártérítési járadék,
  • magánszemély nem gazdasági tevékenységéből származó követelései,
  • adótartozások (tb, adó, vám, stb.),
  • egyéb követelések (a beszállítói tartozások jelentős többsége ide tartozik),
  • késedelmi kamat, stb.

Vagyis ez azt jelenti, hogy ha a második pontban már elfogy az adós vagyona, akkor a további pontokban szereplő követelések kielégítetlenek maradnak.

Illeték

A felszámolási eljár megindításának illetékvonzata az illetéktörvény alapján (44. §) 80.000,- forint.

AJÁNLOTT CIKKEK

Dr. Keserű Imre
Az oldal szerzője és tulajdonosa dr. Keserű Imre ügyvéd, aki a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett. Saját neve alatt működő ügyvédi irodája 2019. október 1-jén kezdte meg működését. Kapcsolat: drkeseruimre@drkeseru.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

JOGI HÍREK

Csaknem automatikus lesz a születési és a jogosítványszerzési ügyintézés

Szinte automatikussá válik a gyermekszületéssel, a házassági névváltoztatással, az elhalálozással, valamint a jogosítványszerzéssel kapcsolatos ügyintézés 2021 februárjától - mondta a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára...

GDPR: 87 millió forint bírságot szabtak ki az idén

Idén 87 millió forint bírságot szabott ki az adatvédelmi hatóság az uniós adatvédelmi irányelvek (GDPR) megsértése miatt – mondta Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi...

A tartósan kórházban kezelt gyermekek oktatásánál lát gondokat az ombudsman

A tartósan kórházban gyógykezelt gyermekek oktatására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát kezdeményezi Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.Az ombudsman hivatala közleményében azt írta: Kozma Ákos átfogó...

Vasárnaptól megvásárolható a 2020-ra érvényes éves e-matrica

Vasárnaptól vásárolhatók meg a 2020-ra érvényes megyei és országos úthasználati jogosultságok, az ideiek január 31-ig érvényesek – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium...

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége egyáltalán nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei...