A munkáltatói felmondás, csakúgy mint a munkavállalói felmondás, a munkaviszony megszüntetésének egyik módja. Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással szünteti meg, akkor számára sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, mintha a munkavállaló mond fel.

Felmondási tilalmak

A felmondásra vonatkozó szabályok között legelsőként azt tartalmazza a Munka Törvénykönyve, hogy milyen esetekben nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkáltató felmondással. Ez tételes felsorolás, és ezeket az okokat felmondási tilalmaknak is nevezzük. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  • a várandósság,
  • a szülési szabadság,
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  • a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

tartama alatt. Az első és harmadik pontban foglalt körülményekre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha a megadott körülményekről a munkáltatót tájékoztatta.

Indokolási kötelezettség

Munkáltatói felmondás esetében a munkáltatót indokolási kötelezettség terheli, szemben a munkavállalói felmondással. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Ha a felmondásban szereplő okok a felsoroltakon kívül esnek, akkor a jogellenes lesz a munkáltatói felmondás. A felmondás csakis akkor lesz jogszerű, ha a felmondás indoka valós, világos és okszerű.

A felmondási kötelezettségnek a célja az, hogy a munkavállaló megbizonyosodjon arról, hogy a munkaviszonyára nincs szükség, és ennek pontosan mi a magyarázata. Próbaidő alatt megszüntetett munkaviszony esetében nincs indokolási kötelezettség.

Felmondási idő

Felmondással történő munkaviszony megszüntetése esetében a felmondási idő 30 nap. Azonban az a 30 napos felmondási idő munkáltatói felmondás esetében a munkavállalónak a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idejével meghosszabbodik, mégpedig a következő mértékben.

Munkáltatónál munkaviszonyban töltött időFelmondási idő
három év után
5 nappal
öt év után
15 nappal
nyolc év után
20 nappal
tíz év után
25 nappal
tizenöt év után
30 nappal
tizennyolc év után
40 nappal
húsz év után
60 nappal

Fontos megjegyezni, hogy munkáltatói felmondás esetében a munkáltató a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól fel kell mentenie. A felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Végkielégítés

Munkáltató felmondásakor (és más egyéb eseteben is) a munkavállalót végkielégítés illeti meg. A végkielégítés megállapításához az szükséges, hogy a munkavállaló a munkáltatónál legalább 3 év munkaviszonnyal rendelkezzen. A végkielégítés mértéke egyébként sávosan növekszik, minél több időt töltött munkaviszonyban a munkavállaló az adott munkáltatónál, annál magasabb a végkielégítés mértéke, amely az alábbiak alapján alakul:

Munkáltatónál munkaviszonyban töltött időVégkielégítés mértéke
legalább három év esetén
egyhavi
legalább öt év esetén
kéthavi
legalább tíz év esetén
háromhavi
legalább tizenöt év esetén
négyhavi
legalább húsz év esetén
öthavi
legalább huszonöt év esetén
hathavi

távolléti díj összege illeti meg a munkavállalót.