Amennyiben valakiről valamelyik médiafelületen valótlan tény állítanak, vagy híresztelnek, vagy vele kapcsolatosan valós tényeket hamis színben tüntetnek fel, helyreigazító közleményt követelhet a sértett személy. Amennyiben az érintett sajtó nem teszi közzé a helyreigazító közleményt, akkor sajtó-helyreigazítási per indítható a közzétevő média ellen.

Amennyiben valaki sajtó-helyreigazítási pert kíván megindítani, a pert megelőzően van egy kötelező eljárás, amit meg kell tennie a sérelmet szenvedett félnek. Ez az eljárás nem más, mint a sérelmezett közlemény közzétételét követő 30 napon belül kötelező a médiaszolgáltatónál (aki közzétette hírt, közleményt) írásban meg kell jelölni a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve a hamis színben feltüntetett tényállításokat és a valós tényeket és határidőt kell tűzni, hogy a kitűzött határidőn belül jelentesse meg a helyreigazító közleményt.

Ha a sajtószerv a helyreigazító közleményt nem teszi közzé, akkor a keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ha a sérelmet szenvedett fél a megelőző eljárást elmulasztja, akkor a keresetlevél visszautasításra kerül. A polgári perrendtartásról szóló törvény egyértelműen felsorolja, hogy mit kell tartalmaznia a keresetlevélnek az általános feltételeken túl:

  • határozott tartalommal az igényelt közleményt,
  • a sérelmezett közlemény, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállítások és a valós tények megjelölését,
  • az arra vonatkozó tények előadását, hogy a sérelmezett fél a helyreigazítást a törvényes határidőben igényelte a sajtószervtől,
  • csatolni kell a megelőző eljárásról az igazolást.

A sajtó-helyreigazítási perre annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, ahol az alperes (médiaszerv) székhelye, illetőleg lakóhelye található.

Fontos megjegyezni, hogy a sajtó-helyreigazítási per más keresettel nem kapcsolható össze, és egyesíteni sem lehet. A sajtóperre az eljárási törvény szoros határidőket állapít meg.

A bíróság a keresetlevél előterjesztésétől számított 15 napon belül kitűzi a perfelvételi tárgyalást, majd a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően nyomban megtartja az érdemi tárgyalást.

A Kúria a 14. számú PK kollégiumi állásfoglalásában foglalkozott a sajtó-helyreigazítási perben történő bizonyítással. A hivatkozott dokumentum szerint a sajtóközlemény kifogásolt tényállításának valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Nincs helye sajtó-helyreigazításnak, ha a sajtószerv valamely büntető eljárás jogerős befejezése előtt a valóságnak megfelelően tájékoztatta olvasóit a vádirat tartalmáról, a nyilvános tárgyalásról vagy a nem jogerős büntető bírósági ítéletről.

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, úgy az ítéletében a sajtószervet a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. Az ítélet ellen természetesen helye van fellebbezésnek. Fellebbezés esetén a másodfokú bíróságnak az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni a fellebbezést.