Egyre több társasházban helyeznek el biztonsági kamerákat, azonban sokan nem tudják, hogy ebben az esetben a társasház adatkezelőnek minősül, és kötelező megfelelni a GDPR szabályainak.

Mint korábbi cikkemben is említettem, ahhoz, hogy jogszerűen lehessen biztonsági kamerákat kihelyezni és azokat üzemeltetni, a legfontosabb dolog a helyes jogalap megjelölése. Társasházaknál biztonsági kamera üzemeltetése szempontjából a helyes jogalap a jogos érdek lesz, vagy az érintett hozzájárulása. Utóbbit nem javaslom, mert hozzájárulás esetén minden esetben kelleni fog egy hozzájáruló nyilatkozat, ami nem lehet mindenkitől beszerezni.

Így biztonsági kamerás megfigyelésnél a helyes jogalap a jogos érdek. Jogos érdeknél a társasháznak el kell készíteni egy érdekmérlegelési tesztet, amelyben többféle adatnak kell szerepelnie. Ebben a nyilvántartásban kell meghatározni, hogy milyen célból kerül sor a biztonsági kamera üzemeltetésére, milyen személyes adatokat kezel a társasház, stb. Ebben a dokumentumban kell pontosan megjelölni, felsorolni azokat a garanciális szabályokat, amelyek védik az érintettet. Olyanra kell gondolni, hogy ki (kizárólag a kamerarendszer üzemeltetője), és milyen feltételek között tekinthet meg egy felvételt.

- hirdetés -

Fontos megjelölni azt is, hogy a társasházban lévő biztonsági kamerák felvételét mennyi ideig őrzi meg az adatkezelő. Ebben segítségünkre van a társasházakról szóló törvény, amely egyértelműen rögzíti, hogy meddig kell tárolni a felvételeket. A rendelkezések értelmében a felvételeket a rögzítést követő 15 napig kell tárolni abból a célból, hogy azok a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági, bírósági eljárásban – ideértve az érintett személy vagy a társasházi közösség által, jogainak érvényesítése céljából indított eljárásokat, akár a polgári peres eljárást is – bizonyítékul, az erre törvényben felhatalmazott adatkezelők által felhasználhatóak legyenek. E határidő lejártát követően a fel nem használt felvételeket haladéktalanul törölni kell úgy, hogy azok többé ne legyenek helyreállíthatóak.

A biztonsági kamerarendszer üzemeltetője alapesetben az adott társasház, azonban előfordulhat olyan eset, hogy a társasházi kamerarendszer üzemeltetését egy külsős biztonsági cégre bízza a társasház. Ebben az esetben a társasház (mint adatkezelő) és a biztonsági között (mint adatfeldolgozó) adatfeldolgozói szerződést kell kötni.

Mindenképpen ki kell helyezni olyan jelzést, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a társasházban biztonsági kamerás megfigyelés van. Egy egyszerű kamerás piktogram nem elég, ugyanis a jelzésnek megfelelő adattartalommal kell rendelkeznie, amelyek a következők:

  • adatkezelő neve
  • adatkezelő székhelye
  • jogalap
  • ha van adatfeldolgozó, akkor annak megjelölése
  • felvétel tárolásának helye
  • ki jogosult a megtekintésre
  • megőrzési idő.

Ha a társasháznak több bejárata van, úgy minden bejáratnál el kell helyezni ezt a figyelemfelhívó jelzést.

Érdemes minél előbb elkészíteni a szükséges dokumentumokat, ugyanis az adatvédelmi hatóság (NAIH) már több esetben bírságolt a GDPR szabályok be nem tartása miatt. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépése előtt pedig egy társasházat sújtott 500.000,- Forint adatvédelmi bírsággal, mert nem tartotta be az adatvédelmi szabályokat.