A csődeljárás egy fizetésképtelenségi eljárás. A csődeljárás során az adós vállalkozás fizetési haladékot kap, és a hitelezők, valamint az adós csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárás célja elsődlegesen az, hogy az adós vállalkozás fizetőképességét helyreállítsák.

Csődeljárás alanyai

A csődeljárásnak három alanya van: az adós, a hitelező, valamint a vagyonfelügyelő. Az adós az a gazdálkodó szervezet, amely a tartozásait az esedékességkor nem tudta, vagy nem fogja tudni teljesíteni, kiegyenlíteni. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény részletesen meghatározza, hogy mi minősül gazdálkodó szervezetnek.

Ugyancsak ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy ki minősül hitelezőnek. A rendelkezések értelmében hitelező:

  • az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, vagy hatósági határozaton alapuló vagyoni követelése van;
  • nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van;
  • követelése vitatott, vagy a csődeljárás során esedékessé vált követelése van, és azt a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;
  • jövőben lejáró követelése van, amelyet a hitelező már teljesített, s a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette.

A csődeljárás megindítása

- hirdetés -

A csődeljárást az adós gazdálkodó szervezet vezetője indíthatja meg. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet az adós cég székhelye szerinti törvényszéken kell benyújtani, jogi képviselet kötelező. Ahhoz, hogy a csődeljárási kérelmet be lehessen nyújtani, erről az adós vállalkozás (gazdálkodó szervezet) alapítói jogait gyakorló legfőbb szerv egyetértése szükséges. Az említett kérelmet a 33/2009. kormányrendelet melléklete tartalmazza, amit formanyomtatvány mellékleteként kell csatolni.

A kérelemhez mellékelni kell három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámolót, vagy közbenső mérleget, valamint az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a fenti dokumentumok az adós valós vagyoni helyzetét tükrözik.

Fizetési haladék (moratórium)

Amennyiben az adós vállalkozás kéri, akkor az eljáró bíróság egy munkanapon belül intézkedik arról, hogy az adós azonnali ideiglenes fizetési haladékot kapjon. A fizetési haladék időtartama (moratórium) 120 nap. A fizetési haladék megadásához a hitelezők engedélye nem kell. A moratóriumhoz nagyon fontos joghatások fűződnek: a csődeljárás kezdő időpontjától fizetési tilalom valósul meg, az adós számláinak terhére kifizetési megbízás nem teljesíthető.

Természetesen a fizetési tilalom alól van néhány kivétel, amelyeknél lehetséges a kifizetés, ezeket privilegizált követeléseknek nevezzük. A jogszabály tételesen felsorolja (11. §), hogy melyek a privilegizált követelések. Ilyen követelés a munkabérek, a tartásdíj, életjáradék, közműdíjak, vagyonfelügyelő díja, általános forgalmi adó, jövedéki adóhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek.

Fontos megemlíteni, hogy a fizetési haladék (moratórium) nem szünteti meg az adós és a hitelező közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és jogokat. A fizetési haladék alatt a hitelezők követelései kamatoznak. Azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el és peres eljárás sem indítható pénzkövetelés miatt a moratórium alatt.

A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének a napja. Az adósnak ettől az időponttól kötelezően alkalmaznia kell a “cs.a.” (csődeljárás alatt) toldatot a cégneve után.

Hitelezői követelések bejelentése; nyilvántartásba vételi díj

Fontos mozzanat a csődeljárásban a hitelezői követelések bejelentése. Az adós a hitelezőit közvetlenül értesíti, hogy hitelezői igényeiket 30 napon belül jelentsék be. Ahhoz, hogy a hitelezők igényüket bejelenthessék, regisztrációs díjat kell megfizetniük a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára. A nyilvántartásba vétel díja a követelés 1 százaléka, de legalább 5.000,- Ft legfeljebb 100.000,- Ft.
Követelések nyilvántartása
A vagyonfelügyelő a bejelentett hitelezői követelésekről nyilvántartást készít. Külön nyilvántartás készül a korábban említett privilegizált követelésekről, valamint a határidőben bejelentett követeléseket, ezen belül külön-külön:

  • nem vitatott vagy elismert követelések;
  • vitatott követelések;
  • a követelés jogosultja az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet;
  • a csődeljárási kérelem benyújtását megelőző 180 napon belül tartozásátvállalásból, vagy engedményezésből erednek (gyanús követelések).

Egyezségi tárgyalás

A csődeljárás során, a fizetési haladék időtartama alatt az adós nem lehet passzív: aktív magatartás kell kifejtenie, ugyanis kötelessége, hogy készítsen egy reorganizációs programot, valamint egyezségi javaslatot kell készítenie. A programot, valamint a javaslatot a hitelezők részére meg kell küldeni, s a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell az adósnak összehívnia. Az egyezségi tárgyaláson az adós, a hitelezők, valamint a vagyonfelügyelő vesz részt.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezőket minden 50.000,- Ft követelés után egy szavazat illeti meg. Az első egyezségi tárgyaláson a hitelezők kinyilváníthatják, hogy az egyezségi javaslatot nem támogatják. Az adós ekkor két dolgot tehet: vagy vállalja, hogy az egyezségi javaslatot átdolgozza, vagy nem vállalja. Utóbbi esetben a tárgyalást lezárja, és a tárgyalásról készített jegyzőkönyv megküldésével értesíti a bíróságot, s az intézkedik a csődeljárás és a fizetési haladék megszüntetéséről.

Egyezség

Amennyiben az egyezségi tárgyalásokon (több is tartható) létrejön az egyezség a hitelezők és az adós között, akkor az írásba kell foglalni, amelyet minden fél aláír, s azt a vagyonfelügyelő ellenjegyzi.

Az egyezségnek rendelkezni kell különösen az adósságra vonatkozó engedményekről, fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről, stb.

Fontos, hogy a megkötött egyezség kényszeregyezségnek minősül, amit azt jelenti, hogy az egyezség azokra is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy nem vettek részt az egyezség megkötésében. Azonban rájuk nézve az egyezség kedvezőtlenebb feltételeket nem állapíthat meg.

Csődeljárás befejezése; megszüntetése

Az elfogadott, aláírt és a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezséget az adós vezető öt munkanapon belül köteles megküldeni a bíróság részére, amiről az a beérkezéstől számított 15 napon belül dönt. Ha az egyezség megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor azt jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha nem felel meg az egyezség a jogszabályi követelményeknek, akkor a bíróság megszünteti a csődeljárást, s elrendeli az adós felszámolási eljárását.