Manapság már elég gyakori, hogy a munkáltató, vagy leendő munkáltató úgy próbálja magához csábítani a munkavállalókat, hogy a munkavállalói képzéseket ösztönzi, támogatja. Ezt munkajogilag legegyszerűbben a tanulmányi szerződéssel lehet megoldani.

A tanulmányi szerződés

A Munka Törvénykönyvében a jogalkotó meghatározta a tanulmányi szerződést. A megfogalmazás szerint a tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

A tanulmányi szerződés tartalmára vonatkozóan a jogszabály nem ad útmutatást, amiből az következik, hogy a felek szabadon dönthetnek abban, hogy mi szerepeljen a szerződésben. A rendelkezés csak annyi kógenciát tartalmaz, hogy a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

A jogalkotó meghatározta azokat az eseteket is, amikor egyáltalán nem köthető a felek között tanulmányi szerződés. Nem lehet ilyen megállapodást megkötni:

  • a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezményekre,
  • a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót egyoldalú munkáltatói utasítással.

Szerződésszegés, visszafizetés

A munkavállaló mentesül a tanulmányi szerződésből folyó kötelezettsége alól, ha a munkáltató lényeges szerződésszegést követ el. Ez fontos garancia a munkavállalóra nézve, ugyanis ha felmerül a munkáltató kötelezettségszegése, akkor külön munkavállalói nyilatkozat, vagy további eljárás nélkül a munkavállaló mentesül a szerződéses kötelezettségek alól. Ilyen munkáltatói kötelezettségszegés lehet például az, ha a munkáltató nem biztosítja a megfelelő szabadidőt, vagy éppen késéssel téríti meg a munkavállalói költségeit és ebből a munkavállalónak kára keletkezett.

Fontos kiemelni, hogy a szerződésszegő magatartás a munkavállaló magatartására vezethető vissza, akkor a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek alól nem mentesül a munkavállaló.

Természetesen nem csak a munkavállalót illeti meg a tanulmányi szerződéstől való elállás joga, hanem a munkáltatót is. A munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszony megszüntetésének indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A munkavállalói szerződésszegés esetén visszafizetési kötelezettség keletkezik a munkavállalói oldalon.

Pontos szerződési feltételek

A legtöbb jogvita talán amiatt van, mert a tanulmányi szerződés feltételeit túl általánosan fogalmazzák meg, nem rögzítik pontosan, hogy melyik félnek mik a kötelezettségei.