Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a védett úton sebességtúllépéssel közlekedő, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője, ha a baleset az elsőbbségi joga megsértése miatt következett be, és a balesetet csupán a megengedett sebességet el nem érő sebességgel közlekedve háríthatta volna el – áll abban a Kúria eseti döntésében, amely nem olyan régen került nyilvánosságra.

Az ítéleti tényállás értelmében az I. rendű terhelt járművével (tehergépkocsi) lakott területen belül közlekedett egy mellékút irányába, a II. rendű terhelt pedig szintén a mellékút irányába, csak a védett útvonalon közlekedett személygépkocsijával. Az I. rendű terhelt elsőbbségadási kötelezettségének nem tett eleget a neki balról érkező, a 60 km/h-s sebesség helyett 77-83 km/h-ás sebességgel közlekedő II. rendű terhelt részére, és emiatt összeütköztek és a vétlen gépkocsiban utazó utas súlyos sérüléseket szenvedett.

Az ügyben eljáró járásbíróság a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset okozásának vétségében, a döntését a törvényszék is jóváhagyta. Az indokolás szerint II. rendű terhelt azért bűnös közúti baleset okozása vétségben, annak ellenére, hogy védett útvonalon haladt, mert megszegte a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályokat, és emiatt nem tudott eleget tenni a baleset-elhárítási kötelezettségének.

stop táblaA 6/1998. Büntető Jogegységi Határozat alapján a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte.

Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.

Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.

- hirdetés -

A megyei főügyészség észrevette, hogy ez az ítélet sántít, ezért II. rendű terhelt érdekében nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mert az ügyészség álláspontja értelmében II. rendű terhelt sebességtúllépése büntetőjogi felelősségét megalapozó közlekedési szabályszegésként egyáltalán nem értékelhető. Ezt azzal indokolta, hogy ha II. rendű terhelt betartja a sebességkorlátozásra vonatkozó előírásokat, azaz 60 km/h-val közlekedik, akkor lassító fékezéssel sem kerülhette volna el a balesetet. Ettől kisebb sebességgel történő haladás nem volt elvárható II. rendű terhelttől, ugyanis az időjárási- látási- és útviszonyok megfelelőek voltak. Mindezekre figyelemmel az ügyészség szerint II. rendű terhelt nem követett el bűncselekményt.

A Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványát alaposnak találta, és kimondta, hogy II. r. terhelt gépkocsijával a balesetet lassító fékezéssel, 60 km/órával, vagyis a legnagyobb megengedett sebességgel sem kerülhette volna el biztonsággal, legfeljebb a szakértő szerint 53-58 km/óra lassító fékezéssel, ugyanakkor az I. r. terhelt által hirtelen előidézett veszélyhelyzet okából a megengedettnél kisebb sebességgel közlekedés az adott körülmények között nem volt tőle elvárható. A Kúria ezért megállapította, hogy a II. r. terhelt büntetőjogi felelősségének a megállapítására a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége bűncselekmény tekintetében a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor; cselekménye sem ezt, sem más bűncselekményt nem valósított meg.

Azonban ha egy vétlen fél a sebességkorlátozást jelentősen túllépi, akkor már a büntetőjogi felelőssége fennáll a baleset bekövetkezéséért.