Használt autó vásárlása esetén a leggyakrabban előforduló hibás teljesítés az az, amikor a kereskedő egy olyan járművet ad el a vevőnek, amelyiknek a kilométerórája vissza van tekerve, vagy a gépkocsinak egy rejtett hibája van. Ez a hibás teljesítés klasszikus példája.

Hibás teljesítés

A hibás teljesítés fogalmát a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk meg. A rendelkezések értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Vevői kötelezettség

A használt autó vásárlásánál a vevőnek kötelezettsége az, hogy az általa megvásárolni kívánt járművet vizsgálja át, próbálja ki a gépjárműben az összes berendezést, kapcsolót, stb. Azonban az egyáltalán nem várható el a vevőtől, hogy az utolsó csavarig megvizsgálja az autót, ezért a hazai jogszabályok a fogyasztót erősen védik a kereskedővel szemben.

A hibás teljesítés nem alkalmazható, ha vevő a hibát a vásárláskor ismerte, vagy ismernie kellett. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor pl. az autót úgy vásároljuk meg, hogy előtte nem került kipróbálásra az ablaktörlő, s vásárlás után kérjük, hogy az eladó kereskedő javítsa meg az ablaktörlőt.

Szavatosság kizárása

A kereskedők gyakran alkalmaznak olyan formulát az adásvételi szerződéseken, amellyel a felelősségüket, a fogyasztó szavatossági igényét teljesen kizárják. Természetesen az ilyen szerződési kikötés semmis, az ilyet a jogszabály egyértelműen tiltja.

Hibás teljesítési vélelem, bizonyítási teher

Amennyiben a vásárlás után a gépkocsiban valami hiba keletkezik, például az autó hengerfejes lesz, vagy éppen az automata váltó megy tönkre, vagy a motort kell felújítani, akkor a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a fogyasztó, vagyis a vásárló tekintetében alkotta meg a jogalkotó a hibás teljesítési vélelmet.

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Ennek megfelelően azt kell vélelmezni az ellenkező bizonyításig, hogy a teljesítést követő (vásárlás után) hat hónapon belül a vásárló által felismert hiba már a vásárláskor is meg volt. Vagyis a fogyasztónak (vásárlónak) csak a hibát kell felismernie, a vállalkozásnak kell azt bizonyítania, hogy a hiba nem állt fent a vásárláskor.

Kellékszavatosság

Hibás teljesítés esetén a jogszabály több olyan szavatossági jogot biztosít, amellyel a fogyasztó (vásárló) élhet. A rendelkezések értelmében a jogosult ötféle szavatossági jog közül választhat: kijavítás, kicserélés, árleszállítást igényelhet, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíthatja, és utolsó sorban a szerződéstől elállhat.

Azonban e jogok közül a vásárló nem válogathat a kedvére. A jogalkotó a fent felsorolt szavatossági jogokat két csoportra (lépcsőre) osztotta, vagyis rangsort állított fel a jogok között. Az első csoportba azok a szavatossági jogok tartoznak, amelyek a reparációt, vagyis a helyreállítást hivatottak szolgálni (kijavítás, csere). A többi szavatossági jog pedig a második csoportba tartozik. Vagyis a jogosult vásárló elsősorban az első lépcsős jogok közül választhat: elsősorban kijavítást, kicserélést.

Szavatossági jogok elévülése

Sokan nem tudják, hogy főszabály szerint a szavatossági jogok (kijavítás, kicserélés, stb.) egy év alatt évülnek el. De a fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződés esetében a vásárlás (teljesítés) időpontjától két év alatt évülnek el.

De mit jelent ez: azt, hogy az említett szavatossági jogokat (igényeket) a fogyasztó két évig követelheti a kereskedőtől.

Kapcsolatfelvétel a kereskedővel

Ha a vásárlás után a gépkocsiban rejtett hiba jött elő, vagy kiderült, hogy a jármű kilométer számlálója vissza lett tekerve, akkor nem kell elkezdeni az autót javítgatni, hanem a lehető leghamarabb a kereskedőt meg kell keresni, lehetőség szerint írásban. Ezt a kötelezettséget egyébként a jogszabály is tartalmazza, ugyanis a jogosult vásárló a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni. A rendelkezések értelmében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hiba késedelem nélkül közöltnek tekintendő.

Szerencsére valamennyire letisztult a kereskedői piac, s ennek köszönhető az, hogy sok esetben nem kerül sor a peres eljárásra, mert a kereskedő kijavítja a hibát az eladott autón, vagy valamilyen módon megegyezik a vevővel.

A kereskedő részére le kell írni a hiba pontos okát, mikor, hogyan, milyen körülmények között került rá sor, és kérni kell, hogy a hibát saját költségén javítsa ki. Amennyiben nem kapunk választ a kereskedőtől, vagy az hárítja a felelősségét, akkor a polgári peres eljárás előtt a békéltető testületet is megkeresni, hogy a vitát esetlegesen meg lehessen szüntetni. A békéltető testület eljárása nem kötelező, csak lehetőség.

Előzetes bizonyítás

Ha nem jutottunk előre, akkor már csak egy peres eljárásban lehet az igényünknek érvényt szerezni. Azonban költségkímélés szempontjából érdemes egy előzetes bizonyítási eljárást kezdeményezni egy közjegyző előtt. Az előzetes bizonyítás perelőkészítő, pergyorsító és perelhárító funkcióval egyaránt rendelkezik. Az előzetes bizonyítási eljárásban rendelhető ki szakértő, aki a szakvéleményében előadja, hogy a hiba mi miatt alakult ki, és annak kialakulása mikorra tehető, stb.

Előzetes bizonyítás nem csak a közjegyző előtt kérhető, hanem a bíróság előtt is lefolytatható. A költséget a kérelmezőnek kell előlegeznie.

Amennyiben a szakértő kedvező szakvéleményt ad, még ekkor is meg lehet keresni (szintén írásban, megküldve részére a szakvéleményt) a kereskedőt, hogy a szakvélemény birtokában sem hajlandó arra, hogy a gépkocsit megjavítsa. Amennyiben nemleges a válasz, úgy egy polgári peres eljárást kell megindítani az illetékes bíróságon.

A közjegyző előtti előzetes bizonyításnak az az előnye is meg van, hogy nem a teljes illetéket kell a polgári peres eljárás megindításakor megfizetni, hanem annak csak a felét. Vagyis az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott – előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.

Magánszemélytől történő vásárlás

A fent említett hibás teljesítési vélelem csak akkor áll fenn, ha az adásvételi szerződés vállalkozás és fogyasztó (természetes személy) között valósul meg. Vagyis ha két magánszemély köt adásvételi szerződést, akkor a vásárlónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt.

Magánszemély-magánszemély viszonylatában is a felsorolt szavatossági jogokkal (kijavítás, kicserélés, stb.) lehet élni.

Bírósági döntések a kellékszavatossági jogok köréből

Az újonnan 260.000,- forintért vásárolt motorkerékpár kijavítási költsége 75.000,- forint. Az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy a hiba javíthatósága miatt a felperes elállásra nem volt jogosult, ezért, és ezért a keresetét elutasította. Ezzel szemben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, kimondva, hogy a kijavítási költség a motor értékéhez képest nagyobb költségnek számít, és ezért alappal állt el a jogosult a szerződéstől. (Debreceni Városi Bíróság 55.P.23.062/2007. és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Pf.21.259/2008/3. számú határozata)

A felperes az általa újonnan vásárolt gépkocsi működése közben megmagyarázhatatlan kopogó hangot hallott. Az alperes szervize több alkalommal próbálta kijavítani, azonban a hibajelenség fennmaradt. Az adott típus szakszervize nem állapította meg, hogy a jármű hibás lenne, ugyanakkor a szakértő maga is észlelte a rendellenes jelenséget, amelynek alapos okát megjelölni nem tudta, lévén, hogy a motor szétszereléséhez eszközökkel nem rendelkezett. A felperes erre tekintettel kérte a gépjármű kicserélését, és a bíróság úgy találta, hogy a szakértői vélemények mindegyike által jelentősnek minősített hibát gyári, új jármű esetén, ismétlődő sikertelen javítások után a felperes nem köteles tolerálni. A hiba pontos oka ismerete hiányának következményeit az alperes hárította, elegendőnek ítélve, hogy az alperes a rendellenességet több ízben sikertelenül próbálta megjavítani. Úgy értékelte, hogy az alperes nem tett eleget azon bizonyítási kötelezettségének, hogy a hiba javítható volna, illetve a kicserélés törvényi feltételek vizsgálata mellett számára aránytalan terhet jelentene. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 9.P.22.101/2006/28., és a Debrecnei Ítélőtábla Pf.II.20.243/2008/6. számú ítélete)