A biztonsági kamerás megfigyelés jogszerűségével az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) figyelembe véve már foglalkoztam vele, azonban néhány hónapja jelent meg az adatvédelmi hatóság honlapján egy ajánlás. A korábbi bejegyzésem már tartalmazza az állásfoglalásban leírtakat, de nem árt ismételni, hogy mikor lesz jogszerű a biztonsági kamerával történő megfigyelés.

Mint ahogy cikkemben említettem, a biztonsági kamerával történő megfigyelés jogszerűségéhez az alábbi jogszabályok rendelkezéseit kell megtartani, figyelembe venni:

  • általános adatvédelmi rendelet
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. számú törvény
  • a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
    szóló 2005. évi CXXXIII. törvény

Személy- és vagyonvédelmi törvény

Amennyiben meg akarjuk tudni a részlet szabályokat, ahhoz a személy- és vagyonvédelmi törvényt kell áttanulmányozni, ugyanis a biztonsági kamerával történő megfigyelésre vonatkozó szabályokat ebben a jogszabályban találhatjuk meg. A vagyonvédelmi törvény négy olyan esetet sorol fel, amikor lehetőség van arra, hogy egy cég biztonsági kamerát alkalmazzon:

A biztonsági kamerás megfigyelés jogszerűségéhez mindenképpen hozzátartozik a biztonsági kamera szabályzata. Ebben kell szabályozni többek között, hogy a felvételekhez ki, mikor, milyen okból férhet hozzá.

  • az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme
  • a veszélyes anyagok őrzése
  • az üzleti, fizetési, bank-és értékpapírok védelme
  • vagyonvédelem

Jogszerűség

- hirdetés -

Ahhoz, hogy jogszerűen készítsünk biztonsági kamerás felvételt, ahhoz az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) jogalapjait közül kell egyet választani. A biztonsági kamerás felvétel jogalapja, a GDPR-ben felsorolt jogalapok közül az alábbiak lehetnek:

  • érintett hozzájárulása, vagy
  • jogos érdek érvényesítése.

A vagyonvédelmi törvény meghatározza azt, hogy kamerás felvételt kizárólag magánterületen lehet alkalmazni.

Garanciális követelmény az biztonsági kamera alkalmazásával
kapcsolatban a munkavállaló megfelelő tájékoztatásának követelménye. Mégpedig minden
kamera vonatkozásában tájékoztatást kell nyújtani, hogy annak látószöge pontosan milyen
célból, mely terület vagy tárgy megfigyelésére irányul. Erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell:

  • milyen jogalapon kezelik az adatát;
  • egyes kamerák elhelyezésére, és azok mit figyelnek;
  • üzemeltető személy pontos megnevezése;
  • felvételek tárolásának helye, ideje;
  • adatbiztonsági intézkedések;
  • ki jogosult megismerni a felvételeket;
  • továbbításra kerülnek-e a felvételek;
  • a felvételek milyen célból használhatók fel;
  • jogérvényesítési eszközök;
  • munkavállalói jogokra.

Ha valaki minőségi ellenőrzésre akar biztonsági kamerát alkalmazni, használni, akkor az kétséges lehet, ugyanis nem azonosítható be egyértelműen a megfigyelés GDPR rendelet szerinti jogalapja.