Amennyiben kátyúba hajtottunk, meg van arra a jogi lehetőség, hogy a közútkezelőtől kérjük a kárunk megtérítését. De mi a helyzet olyankor, ha egy kátyú miatt következik be egy olyan közlekedési baleset, amelyben valaki megsérül?

A kétezres évek elején történt egy ilyen közlekedési baleset: az autós belehajtott egy kátyúba, amelynek következtében a gépkocsi futóművének egy alkatrésze eltörött. A rongálódás miatt a gépkocsival ellenkező forgalmi sávban szabályosan haladó gépjárműnek ütközött. A baleset következtében a kátyúba hajtott gépkocsi vezetője súlyos sérüléseket szenvedett. Emiatt a sérült kártérítési igényét benyújtotta a közútkezelőnek, aki azt nem teljesítette, ezért a fél bírósághoz fordult A bírósági iratokat áttekintve, az elsőfokú bíróság a következőket állapította meg, aki egyébként a felperes (sérült autós) keresetét elutasította.

Bírósági ténymegállapítás

A bíróság tényként állapította meg, hogy a felperest 2004. szeptember 15-én közúti baleset érte a közútkezelő kezelésében álló közúton. A baleset azért következett be, mert a felperes forgalmi sávja jobb szélére húzódva belehajtott egy kb. 30-40 cm átmérőjű, 6-8 cm mély kátyúba. Emiatt a jármű futóművének jobb oldali lengőkarjából az alsó talpas csapszeg kiszakadt, ezért a jobb oldali kerék kidőlt és a gépkocsi alá fordult. Az egyenetlenül érvényesülő fékhatás következtében a gépjármű balra tartott, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és nekiütközött a szemben közlekedő tehergépjármű szerelvénynek. Az ütközés következtében a felperes súlyos sérüléseket szenvedett.

Megállapította azt is, hogy a 2003-2004. év telének időjárása miatt az adott útszakaszon olyan útburkolati hibák alakultak ki, amelyek még a forgalom biztonságát nem veszélyeztették, azonban a közútkezelő kihelyezte az egyenetlen úttestre figyelmeztető közúti jelzőtáblát. A közútkezelő kétheti rendszerességgel ellenőrizte az út és tartozékai állapotát. A közútkezelő az út burkolatának felújítását 2004. évre beütemezte.

A kereset elutasítása

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító döntését a következőkkel indokolta. A kérdéses út a  V. szolgáltatási osztályba tartozott. Az útügyi szabályzat szerint a szolgáltatási kategóriánként változó színvonalú tevékenységek közé tartozik a burkolatfenntartás, ezen belül a kátyúk megszüntetése, azok ideiglenes javítása is. A szabályzat szerint második fokozatú javításnak minősülnek a forgalom biztonságát és az út állagát veszélyeztető lokális hibajavítási tevékenységek, a közút jellemző műszaki állapotától eltérő jellegű olyan burkolathibák javítása, amik az utak használóit, a járművezetőket hirtelen mozgásváltoztatásra kényszerítik, és ezzel balesetet idézhetnek elő.

Az egyes fokozatú javítások körébe az azonnali beavatkozást nem igénylő, a rendszeres állapotvizsgálat alapján tervezhető javítások tartoznak. A perbeli útszakaszon ilyen egyes fokozatú javítást igénylő hibák voltak, ezáltal a közút megrongálódásának haladéktalan kijavítására vonatkozó kötelezettség a közútkezelőt nem terhelte. Az alperes az útburkolati hibákra figyelmeztető tábla kihelyezésével úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, mivel az érintett útszakasz vonalvezetése, az úttest szélessége, valamint az átmenő forgalom nagysága figyelembevételével sebességkorlátozásra vonatkozó tábla kihelyezésére nem volt köteles. Erre figyelemmel nem terheli felelősség az alperest a felperest ért balesetért. A felperes természetesen az ítélet ellen természetesen fellebbezett.

Másodfokú eljárás

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a közút kezelőjétől – mint erre szakosodott gazdálkodó szervezettől – általában az várható el, hogy a közlekedés biztonságát veszélyeztető útburkolati hibákat kijavítsa. Nem tesz eleget az út kezelője az általános elvárhatósági követelményeknek azzal, hogy veszélyt jelző tábla kihelyezésével hívja fel a gépjárművezetők figyelmét az egyenetlen úttestre. Az adott esetben nem egyszerűen az út egyenetlenségéről, hanem olyan útburkolati hiba fennállásáról volt szó, amely nem csupán a jármű himbálózásához vezetett, hanem olyan jelentős műszaki sérülést idézett elő, amely közúti balesetet okozott. Kiemelte a bíróság, hogy a közút kezelője csupán abban az esetben, és csak arra az időtartamra tesz eleget az általános elvárhatóság követelményeinek, ha a figyelmeztető, továbbá a sebességkorlátozást előíró közúti jelzőtáblákat egyaránt kihelyezi a burkolat kijavításának a jogszabály által előírt határidőben történő megkezdéséig. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a közútkezelő kártérítési felelősségét megállapította.