A leplezett eszközök, vagyis a titkos információgyűjtés rendszere az új büntetőeljárási törvénnyel megváltozott. A hatóságnak most már arra is van lehetősége, hogy akár bírói, akár ügyészi engedély nélkül végezzen titkos információgyűjtést a büntetőeljárás során.

A büntetőeljárási törvény megfogalmazása szerint a leplezett eszköz alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek.

A leplezett eszközök csoportosítása

A hatályos szabályok szerint a leplezett eszközök három csoportra oszthatók:

  • bírói vagy ügyész engedélyhez nem kötött
  • ügyészi engedélyhez kötött
  • bírói engedélyhez kötött

Bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött eszközök

- hirdetés -

Ahhoz, hogy a hatóság a bűncselekmény felderítésére vonatkozó információkhoz jusson, az alábbi bírói és ügyész engedélyhez nem kötött leplezett eszközöket veheti igénybe, illetve alkalmazhatja:

  • titkosan együttműködő személyt alkalmazhat;
  • titkos információgyűjtést végezhet, illetve információt ellenőrizhet;
  • csapdát alkalmazhat;
  • a sértett vagy más személyt más személlyel helyettesítheti;
  • rejtett figyelést végezhet;
  • valótlan vagy megtévesztő információt közölhet.

Mint olvasható, az ilyen eszközök alkalmazására a hatóságnak nincs arra szüksége, hogy bármilyen más, független szervtől engedélyt kérjen, hanem saját elhatározásából elrendelheti.

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök

Amennyiben a hatóságnak szüksége van további leplezett eszközök alkalmazására, akkor meg van a lehetősége, de az alábbi eszközöket kizárólag ügyészi engedélyezés után használhatja:

  • fizetési műveletek megfigyelése;
  • büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásban helyezése;
  • hozzájárulással alkalmazott megfigyelés;
  • álvásárlás;
  • fedett nyomozó alkalmazása;
  • leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében;
  • fedőokirat készítése;
  • fedőintézmény létrehozása;
  • fedőadat felhasználása.

Az ügyészség a fenti eszközök használatát, alkalmazását hatósági indítvány után engedélyezi. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök használatánál meg van arra a lehetőség, hogy az engedélyes utólagos legyen.

Bírói engedélyhez kötött eszközök

A büntetőeljárásban az alábbi, bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók:

  • információs rendszer titkos megfigyelése;
  • titkos kutatás;
  • hely titkos megfigyelése;
  • küldemény titkos megismerése;
  • lehallgatás.

A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazhatósága nem minden bűncselekmény esetében lehetséges. A büntetőeljárási törvény egyértelműen meghatározza, hogy milyen bűncselekményeknél lehet használni. A rendelkezések értelmében a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az 5 évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények esetén alkalmazható.

Kivételes esetekben a 3 évig terjedő bűncselekményeknél, de nem minden cselekmény esetében: pl. az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekményeknél, vagy egyes szexuális és korrupciós bűncselekményeknél. De van olyan cselekmény, ahol büntetési tételt nem állapít meg a jogalkotó: a hivatali bűncselekmények.

Bírói engedélyes titkos eszközök esetében a nyomozási bíró az ügyészség indítványa alapján dönt, 72 órán belül. Bírói engedélyes eszközöknél is lehetséges az utólagos engedélyezés. A titkos eszközök alkalmazására vonatkozó engedély 90 napra szól, amely alkalmanként legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A leplezett eszközök alkalmazása összesen 360 nap lehet.

A büntetőeljárási törvényben megannyi részlet szabály van az ilyen eszközök alkalmazására, például arra is, hogy az ilyen úton megszerzett információkat hogyan, mikor kivel szemben lehet felhasználni.