Biztonsági őr: mihez van joga?

- hirdetés -

A legtöbb bevásárlóközpontban van biztonsági őr, hogy felügyeljék a rendet és megelőzzék a lopásokat, valamint arra, hogy a lopáson tetten ért személyeket visszatartsák. Azonban nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy a biztonsági őr milyen intézkedések megtételére jogosult. Ugyanis ha nem megfelelően intézkedik, hatáskörét túllépi, a biztonsági őr intézkedése jogellenes lesz, amelyet már több bírósági ítélet is alátámasztott.

A biztonsági őr (vagyonőr) tevékenységét a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény tartalmazza. A rendelkezések értelmében a biztonsági őr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

  • a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;
  • a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;
  • a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni
  • a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;
  • elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni;
  • a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

Továbbá a biztonsági őr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből vagy szabálysértésből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni.

- hirdetés

Néhány évvel ezelőtt a Kúria hozott egy ítéletet, amelyben egy biztonsági őr jogszerű tevékenysége volt a kérdés. A történeti tényállás alapján egy vásárló egy áruházba ment be vásárolni. Ez a vásárló az eladótérben nézelődni kezdett, majd ezt követően egy CD lemezes pulthoz ment.

Bűncselekmény: az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

Itt a hátán lévő hátizsákot levette, majd abba belenyúlt, és ezt észlelte az áruház biztonsági őre, de a teljes mozdulatsor nem volt követhető, mivel a vásárló a biztonsági kamerának háttal állt. A biztonsági őr úgy döntött, hogy a vásárlóhoz megy az eladótérbe, hogy figyelje a gyanússá vált vásárlót.

A vásárló az általa vásárolt termékeket kifizette, majd a kasszától történő távozását követően a biztonsági őr elé lépett, és megkérte, hogy számlaellenőrzés végett fáradjon be vele egy irodahelyiségbe, és emiatt a kezét a vásárló karjára tette.

Emiatt a vásárló feldühödött, kiabált a biztonsági őrrel, majd a biztonsági őrt kikerülve az üzlet kijárata felé ment. A biztonsági őr elé lépett, hogy feltartóztassa, de a terhelt két alkalommal megütötte a biztonsági őr mellkasát, majd tenyerével a fejét is egyszer, majd további dulakodás alakult ki.

A feldühödött vásárlót egy másik biztonsági őrrel sikerült megfékezni, majd a kiérkező rendőrök a vásárlót garázdaság miatt előállították. Később az elsőfokú bíróság a vásárlót elítélte garázdaság miatt.

A vásárló perújítási indítványt terjesztett elő, és kérte, hogy az ítéletet változtassák meg, és mentsék fel a vádak alól. Indítványát azzal indokolta, hogy az üzlet biztonsági őrének nem volt oka intézkedni vele szemben; tényként bizonyított, hogy az üzletből nem lopott el semmit. A sértett azonnal, a helyszínen is észlelhette volna, hogy a terhelt által megfogott és a helyére visszatett, 10 darabos DVD-csomag sértetlen volt.

Ehelyett megtámadta és megpróbálta becibálni őt egy szobába; ez pedig – álláspontja szerint – emberrablás, ami ellen önvédelemmel élt. Nemcsak a kamera nem rögzített semmit, de maga a biztonsági őr sem állította, miszerint látta volna, hogy ő a bolt tulajdonából bármit eltett volna. Következésképp intézkedése nem volt jogszerű, és arra oka sem volt.

A tárgyaláson nem tekintették meg az összes kamerafelvételt, és a bíróság a tárgyi bizonyítékokat sem tárta elé, ami a tisztességes eljáráshoz való jogát sértette. Valójában az történt, hogy a helyszínen a biztonsági őr meg sem hallgatta őt, hanem „leordította” a beszéde közben, majd amikor a terhelt ott akarta hagyni, „nekiugrott”; ő pedig csak annyit tett, hogy „megszabadult tőle”.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaposnak tartotta, és a jogerős ítélet megváltoztatására, valamint a terheltnek az ellene garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alóli felmentésére tett indítványt.

A tényállás szerint a vagyonőr csupán azt észlelte, hogy a terhelt levette a hátáról a hátizsákját és abba belenyúlt; olyan tény azonban nem merült fel, amiből már közvetlenül arra lehetett volna következtetni, miszerint a terhelt az üzletből bármit eltulajdonított volna.

Tettenérésére tehát nem került sor, ezért a vagyonőr a terhelt elfogására, feltartóztatására nem volt jogosult. Ugyanakkor a leírtak alapján még csak azt sem feltételezhette megalapozottan, hogy a terhelt bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolgot tart magánál.

A Legfőbb Ügyészség szerint tehát a sértett csak a terhelt önkéntes beleegyezése esetén lett volna jogosult számla ellenőrzésére, illetve a terhelt csomagjának bemutatására irányuló felhívására. Ellenkező álláspont lényegében a vagyonőr hatósági jogkörrel való felruházását, és azt jelentené, hogy a vagyonőr megalapozott indok nélkül is jogosult lenne egyes vásárlók erőszakos feltartóztatására, csomagjaik tartalmának átvizsgálására.

A nyilvános ülésen a terhelt védője egyetértett az ügyészség átiratában foglaltakkal. Álláspontja szerint a terhelt bűnössége a jogerős ítéleti tényállás alapján nem állapítható meg. Az irányadó tényállásban nem szerepel olyan körülmény, amelynek alapján a szolgálatot teljesítő vagyonőr megalapozottan feltételezhette volna, hogy a terheltnél bűncselekményből vagy szabálysértésből származó dolog van. Tettenérés nem történt, ezért csak az önkéntes csomagbemutatásra kerülhetett volna sor.

Ekként a vagyonőr nem jogszerűen intézkedett a terhelttel szemben; túllépte a hatáskörét, és erőszakot is alkalmazott. A terhelt részéről a bántalmazás csak a jogszerűtlen intézkedés kikerülését, illetve azt célozta, hogy el tudjon távozni a helyszínről; a vagyonőr eljárása pedig személyi szabadságában korlátozta és a becsületét is sértette. Ezért az jogtalan magatartás volt, és emiatt osztotta a védő az ügyészség álláspontját a jogos védelem vonatkozásában is.

A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány alapos, és indokolásában kifejtette: a jogos védelmi helyzet feltétele, hogy a – legalább elkezdett, illetve közvetlen fenyegető – támadás más általi, a megtámadotton kívüli, tőle idegen, független magatartás legyen.

A Kúria a jogos védelem kérdésiről szóló 4/2013. BJE büntető jogegységi határozatában kifejtette: a védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben; korábbi – ám máig igaz – magyarázat szerint erőt alkalmaz az erőszak ellen.

A tettlegesség kétségtelenül erőszak, a jogos védelem pedig rendeltetésénél fogva az azzal szemben kifejtett ellenállás, amely Alaptörvény által biztosított jog. A jogos védelem érvényesíthetősége a jogalkotó által elismerten szélesedett a jogtalanul megtámadott érdekeinek oltalma érdekében. A büntethetőségi akadály érvényesülésének változatlan feltétele azonban a jogtalan támadás.

Ha viszont van támadás, akkor a védekezésnek nem kell kimértnek lenni, ezáltal egyenlítődik ki (ténylegesen) a támadó (támadáskori) helyzeti előnye.

AJÁNLOTT CIKKEK

Dr. Keserű Imre
Az oldal szerzője és tulajdonosa dr. Keserű Imre ügyvéd, aki a Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar jogász szakán végzett. Saját neve alatt működő ügyvédi irodája 2019. október 1-jén kezdte meg működését. Kapcsolat: drkeseruimre@drkeseru.hu
- hirdetés -

JOGI HÍREK

Kellékszavatosság hibás teljesítésnél: hogyan, meddig, kivel szemben érvényesíthető?

Mindannyiunk életében előfordult, hogy olyan terméket vásároltunk meg vagy olyan szolgáltatást vettünk igénybe, melyről később kiderült, hogy hibás vagy nem felel meg a szerződésben...

Határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony tárgyában döntött a Kúria

A közszolgálati jogviszonyban különös tekintettel a kötött létszámgazdálkodásra a munkáltatónak meghatározott létszámmal kell ellátnia a feladatát és e kötelezettségét akkor is teljesítenie kell, amikor...

Jövedelemhez szabnák a parkolási díjakat Németországban

A városi parkolási szabályok átalakítását sürgeti a német autóipari vállalkozások országos érdekképviselete (VDA) az életminőség javítása és a klímaváltozás elleni küzdelem sikere érdekében -...

Hamarosan indul a kötelező ügyvédi továbbképzés

A Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága készített egy tájékoztatót a 2020. január 1. napján induló kötelező továbbképzés legfontosabb tudnivalóiról.2018. január 1-jén hatályba...

Biztonsági tippek az ünnepi vásárláshoz

Az ünnepi szezon közeledtével, sokan szeretnék meglepni szeretteiket ajándékokkal. Az ilyen nagy tömegű online vásárlásra buzdító kampányokat az internetes csalók is igyekeznek kihasználni.A Nemzetbiztonsági...