Nem olyan régen a cserbenhagyásról volt szó, amit most a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény követ.

A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény törvényi tényállása a büntető törvénykönyvben (Btk.), a személy elleni bűncselekmények között található. A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény törvényi tényállása a következő:

Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt […] büntetendő.

Természetesen e bűncselekménynek is vannak súlyosabban minősülő esetei (minősített esetei), azonban elsőnek azt kell megnézni, hogy mit jelent a segítségnyújtás elmulasztása. E bűncselekmény úgynevezett mulasztásos cselekmény, amely azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetője olyan dolgot mulaszt el végrehajtani, amit a részére a törvény ír elő.

Fontos az elején tisztázni, hogy mit jelent a törvényi tényállásban a közvetlen veszély kifejezés. Közvetlen veszély olyan eseményt kell érteni, amelyből a halál vagy a sérülés nyomban, azonnal, vagy nagyon rövid időn belül bekövetkezhet. Ilyen esemény lehet például a közlekedési baleset, munkahelyi baleset, stb. Ugyancsak példa lehet egy utcán összeeső embernél, ahol az arra sétálóknak segítségnyújtási kötelezettsége keletkezik a segítséget nyújtótól elvárhatóan.

Sokaknál kérdés, hogy mit jelent az elvárható segítség, ugyanis a legtöbb embernek nincs semmilyen egészségügyi szakképzettsége, és nem akarnak a sérült állapotán rontani. Erre figyelemmel a bírói gyakorlat megállapította azokat az úgynevezett pozitív magatartási mozzanatokat, amelyekkel az elkövető nem valósít meg mulasztást, vagyis nem követi el a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt.

Elsőként megemlítendő pozitív magatartási mozzanat az az, hogy a baleset vagy vészhelyzet helyszínén meg kell állni és meg kell győződni arról, hogy történt-e olyan helyzet, amiben valaki megsérült, vagy testi épsége, élete veszélyben van.

Második pozitív magatartási mozzanat a segítség, segítségnyújtás felajánlása.

Harmadik pozitív magatartási mozzanat az elkövetőtől a tőle elvárható tényleges segítség nyújtása, vagy további segítséget kell eszközölni. Az elkövetőtől elvárható  segítségnyújtás nem objektív feltétel, hanem szubjektív. Vagyis ebben az esetben az elkövető személyi adottságait figyelembe kell venni. Ugyanis egy orvostól mást kell elvárni, mint egy laikustól.

Mint korábban említettem, e bűncselekménynek vannak úgynevezett minősített esetei is, amelyek elkövetésekor az elkövető súlyosabb büntetésre számíthat. Ilyen minősített eset:

  • ha a sértett meghal, és a segítségnyújtás az életét megmenthette volna;
  • ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles.