Egy közúti közlekedési baleset senkinek sem hiányzik, az senkinek sem jó. De ha már megtörtént a baj, akkor mit kell tenni, hívni kell rendőrt a helyszínre?  A kérdésre a választ két részre szeretném bontani, hiszen el kell különítenünk egymástól az anyagi káros közlekedési balesetet, és a személyi sérüléses balesetet. Az elsőnél, mint a neve is takarja, “csak” anyagi kár keletkezik, a másodiknál a balesetben részt vevő személy valamelyike, esetleg minden résztvevője személyi sérülést szenved (8 napon belül gyógyuló, 8 napon túl gyógyuló).

Személyi sérüléses közlekedési baleset

Kezdeném a személyi sérüléses közlekedési balesetnél. Ebben az esetben, amikor a balesetben valaki megsérül köteles rendőrt hívni a helyszínre, hiszen azt a KRESZ (1/1975. KPM-BM együttes rendelet) 58. § (2) bekezdése is előírja. Tehát ez nem lehetőség, hanem kötelesség. Többször elő szokott fordulni az életben, hogy egy-egy kisebb közlekedési balesetnél a résztvevők rendőr kihívása nélkül megegyeznek, holott valamelyikőjük megsérült. Ez lehetséges, hogy jó megoldásnak tűnik, hogy a hatóság tudomására hozása nélkül az okozó eltusolja az ügyet. Sajnos ez némi (elég sok) kockázatot rejt magában. Hiszen ha nem látható külsérelmi nyom, attól még belső sérülés lehet (belső vérzés, koponyasérülés, stb.). Amennyiben ilyen baleset részese valaki, az mindenképpen hívjon rendőrt a helyszínre, ugyanis a helyszíni nyomok még rögzíthetőek, a felek még tisztán emlékeznek mindenre.

Anyagi káros baleset

Anyagi káros közlekedési balesetnél nem kell minden esetben rendőrt hívni a helyszínre. Csak akkor kell, ha a felek valamelyike a felelősségét vitatja. Ha az okozó egyértelműen elismeri a felelősségét, akkor egy európai kárbejelentő lapot kell kitölteni. Természetesen azért nem árt elsőnek leellenőrizni, hogy mindenki rendelkezik -e kötelező felelősség biztosítással (ha valaki nem rendelkezik, akkor rendőrt kell hívni.). Az okozó fél az A résznél, a vétlen (részes) pedig a B résznél töltse ki nyomtatványt. Nagyon fontos, hogy pontosan legyen kitöltve ez a bejelentő lap, hiszen a későbbi kellemetlenségeket, félreértéseket elkerülhetjük. A kárbejelentő lap legalján van egy megjegyzés rovat, ahova az okozónak be kell írnia saját kezűleg, hogy “a baleset okozásáért a felelősségemet elismerem”, majd alá kell írni. Amennyiben mindkét fél aláírta, utoljára ellenőrizzük le az adatok helyességét, majd az eredeti példány a vétlennél marad, a másolat pedig az okozónál. Ezzel a bejelentő lappal lehet menni a biztosítóhoz. Amennyiben a vétlen fél, vagy az okozó külföldi személy, akkor a kötelező biztosítását igazoló zöld kártya számát kell beírni a zöld kártya szám résznél.

A felelősség vitatása

- hirdetés -

Ha valamelyik fél vitatja a felelősségét, akkor rendőrt kell kihívni a helyszínre. Ebben az esetben a helyszínre érkező rendőr meghallgatja a résztvevőket, megnézi a hátramaradt nyomokat, majd a járműveken keletkezett rongálódásokat, majd a felek részére elmondja a tényállást. A rendőrnek ilyen esetben kötelessége a szabálysértési törvény szerint szemlét végrehajtani. Az életben van arra példa, hogy mikor a rendőr felvázolja a felek részére a következményeket, akkor már az okozó a felelősségét elismeri. Ebben az esetben ugyanazt kell csinálni, mint ahogy az előbb leírtam: európai kárbejelentő, stb. Ebben az esetben rendőri intézkedés nem történt, hiszen a rendőr nem intézkedett, csak felvilágosítást adott.

A linkelt kárbejelentő lapot bármelyik biztosító társaságnál beszerezhetjük, teljesen ingyen. Érdemes több darabot tárolni a gépkocsiban.