A címben feltett kérdésre a válasz nagyon egyszerűnek tűnhet, azonban a legtöbben nem tudnák megmondani, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak arra, hogy egy STOP táblával ellátott útkereszteződésben hol kell megállni.

Többen akkor bizonytalanodnának el a kérdés megválaszolása előtt, ha megkérdezzük azt is, hogy ha nincs felfestve útburkolati jel, akkor hol kell megállni ilyen útkereszteződésben? A kérdésre a válasz nagyon egyszerű. A választ a KRESZ adja meg. A KRESZ értelmében a jelzőtábla azt jelzi, hogy “ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél – a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt – meg kell állni”.

Tehát ha egy útkereszteződésben ki van helyezve egy STOP tábla, de hozzá nincs útburkolati jel felfestve, akkor az útkereszteződésbe való behajtás előtt kell megállni, nem a tábla vonalában, mint ahogy sokan gondolják.

Közlekedési baleseteknél, ami elsőbbségadási szabályok megszegése miatt következtek be, sokszor felmerülhet kérdésként, hogy a vétlen fél szabályszegése (gyorshajtása) esetén hogyan alakulnak a felelősségi szabályok. Jogos kérdés, ugyanis ha vétlen fél a sebességkorlátozást jelentősen túllépi, akkor a baleset bekövetkezéséért ő is felelősségre vonható. Éppen az ilyen ügyek miatt született meg a 6/1998-as Büntető Jogegységi Határozat, amely a fentieket állapítja meg:

  • A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.
  • Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.

Egy ilyen közlekedési baleset bekövetkezésekor körültekintően kell mérlegelni, hogy a sebességtúllépésnek volt-e jelentősége a baleset bekövetkezésének. A vizsgálat során abból kell kiindulni, hogy a megengedett sebesség túllépése fokozza a baleset kockázatát, és csökkenti a baleset elhárításának lehetőségét.

Ha az elsőbbségre jogosult nem jelentősen lépi túl a megengedett sebességet, csak kivételes esetben állapítható meg a tudatos vagy nem tudatos gondatlansága a közúti baleset okozása tekintetében. Más a helyzet, ha az elsőbbséggel rendelkező a megengedett sebességet jelentősen túllépi. Ilyenkor általában nem számíthat arra, hogy az elsőbbségadásra kötelezett ezt idejében észleli, illetve arra kell számítania, hogy a jelentős sebességtúllépés az elsőbbségadásra kötelezettet megtévesztheti.

Végül a jogegységi tanács hangsúlyozza: Ha a közúti balesetért többen felelősek, mindegyikük felelősségét egyéniesítve, az egyes személyek közrehatásának mértékét és bűnösségének fokát alapul véve kell megállapítani. Ez irányadó akkor is, ha valamelyik személy nem vonható felelősségre (pl. meghalt).