A cserbenhagyás, valamint a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt a legtöbben nem értelmezik jól, gyakran keverik a két bűncselekményt, holott óriási különbség van a két bűncselekmény között. A mai bejegyzésben a cserbenhagyás bűncselekmény elemzését mutatom be, egy későbbi írásban pedig a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt. Aztán pedig a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény elhatárolásáról fogok írni.

A cserbenhagyás bűncselekmény törvényi tényállását a büntető törvénykönyvben (Btk.), a közlekedési bűncselekmények között találhatjuk meg. A cserbenhagyás bűncselekmény a törvényalkotó a következőképpen határozza meg: “Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg […] büntetendő

A cserbenhagyás bűncselekményt csak az tudja elkövetni, aki a közlekedési baleset érintettje. A törvényalkotó a közlekedési baleset résztvevőjének a legfontosabb kötelezettségének azt határozza meg, hogy a közlekedési baleset helyszínén álljon meg. A következő kötelezettség, hogy a baleset érintettjének meg kell arról győződnie, hogy van-e sérült, illetőleg van-e olyan esemény, amelynek következtében valaki élete, testi épsége közvetlen veszélyben van. A megállási és tájékozódási kötelezettséget úgy is nevezhetjük, hogy meggyőződési kötelezettség. Tehát ez a legfontosabb a baleset érintettjének.

A balesettel érintettnek az a járművezető minősül, aki a közlekedési balesetnek a részese (lehet okozó is és vétlen fél is), valamint az a személy is, akinek a magatartása hozzájárult a közlekedési baleset bekövetkezésében.

Kérdésként vetődhet fel, hogy megállási kötelezettség mit takar, és azt milyen távolságban kell megtenni. A megállási kötelezettség akkor teljesül, ha a megállás ésszerű távolságon belül történik meg. A meggyőződési kötelezettség körében fontos kiemelni, hogy e kötelezettségnek alaposnak kell lennie, szükséges, hogy verbálisan felvegyük a kapcsolatot az esetleges sérültekkel. A balesettel érintett jármű vezetőjétől mindenképpen elvárható, hogy az általános segítségnyújtási kötelezettsége, valamint a tényállásban foglalt speciális meggyőződési kötelezettsége alapján megszemléléssel és szóbeli tudakozódással információt gyűjtsön a baleset következményeiről, leginkább arról, hogy van-e segítségnyújtásra szoruló sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy.

Fontos kiemelni, hogy a cserbenhagyás bűncselekményt nem szabad összekeverni a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekménnyel. A két bűncselekmény elhatárolásáról hamarosan új bejegyzést készítek.